Resztoratív képzést tart a csíkszeredai Sapientia egyetemen Negrea Vidia Vasilica klinikai szakpszichológus, a módszer magyarországi meghonosítója. A jóvátételi gyakorlatként is ismert módszer alapja, hogy a közösségeket rávezesse a helyes konfliktuskezelésre: a tekintélyelvű problémamegoldás és kommunikáció helyett az érintettek igényeit figyelembe vevő, a közös döntés irányába elmozduló párbeszédre – összegezte a szakember a tréning témáját. [caption id="attachment_29773" align="aligncenter" width="620"] Sajtótájékoztató a Sapientián. Tanuló oktatók Fotó: László Róbert[/caption] A csíkszeredai Sapientia egye­tem vezetői fontosnak tartják, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak szakmába vágó képzéseket, tréninget biztosítson, illetve szélesebb körben a közép- és általános iskolai oktatásban részt vevő pedagógusoknak is lehetőséget teremtsen ezen a területen. – Ez a tréning ennek a szándékunknak az első megvalósítása – tudtuk meg a képzést ismertető sajtótájékoztatón dr. Makó Zoltán dékántól. A negyvenórás tréningen az egyetem kilenc oktatója és nyolc külsős, többnyire tanár, iskolapszichológus, illetve a pedagógusok házának munkatársa vesz részt. – A diákok és kommunikációjuk is megváltozott az elmúlt években, mi pedagógusok pedig nem minden esetben vagyunk erre felkészülve, mint ahogy gyakran gondot jelent az oktatási intézményekben a problémás gyermekek kezelése, a konfliktusok megoldása. Ezeknek a problémáknak a kezelésében nyújt szemléletváltást a resztoratív, azaz jóvátételi módszer – fejtette ki a gyakorlat résztvevője, dr. Tódor Erika Mária egyetemi docens. A képzés megszervezésének ötlete dr. Varró Éva pszichológustól, az egyetem óraadó tanárától származik, akinek nem titkolt szándéka, hogy a tréninget helyi szinten a pedagógusok házával közösen, akkreditált tanfolyamként elérhetővé tegye. – Vidékünkön a közösségi létnek hagyománya van, még akkor is, ha inkább a zárkózottság, mint a nyitottság jellemző az emberekre. Fontos, közösségeinkben kialakuljon az a készség, hogy belülről, önmaguk tudják megoldani a konfliktushelyzeteket – iskoláinkban még mindig túl gyakori például a megszégyenítés és az agresszió – és a nyitottságból fakadóan ne hulljanak szét azok – hangsúlyozza a pszichológus. A resztoratív gyakorlaton részt vevők tehát alternatív konfliktuskezelési elméletet és gyakorlatot sajátítanak el, ennek köszönhetően az egyének hatékonyan tudják majd támogatni a csoportokat, osztályokat, emberi közösségeket a konfliktusos helyzetek megoldásában, a sérült kapcsolatok helyreállításában. Pál Bíborka