Az 1948–49-es forradalomra és sza­badságharcra emlékeztek több al­csíki településen. Igaz ugyan, hogy csak holnap lesz március 15., de amiatt, hogy nem hivatalos országos ünnep – azaz kedd nem munkaszüneti nap –, már hétvégén megünnepelték a szabadságharc 174. évfordulóját. Az 1848–49-es szabadságharcra emlékeztek a hétvégén több alcsíki településen. Március 15-e holnap lesz ugyan, de Romániában csupán a magyar közösség ünnepel, nem számít hivatalos munkaszüneti napnak, ezért szombaton és vasárnap több településen is koszorút helyeztek el a szabadsághősök tiszteletére, és ünnepi előadásokkal emlékeztek a forradalom 174 évvel ezelőtt történt eseményeire. Tusnád községben szombaton a település nemrég korszerűsített központi emlékművénél, a polgármesteri hivatal előtt koszorúztak, néhány órával korábban ezt Újtusnádon is megtették. Mindkét helyszínen a helyi elöljárók beszédei mellett a Pro Musica fúvószenekar műsora biztosította az ünnepi hangulatot. Csíkszentimrén és Csíkszentkirályon vasárnap, a szentmise után tartották az ünnepi megemlékezéseket, mindkét ünnepség helyszíne az adott település plébániaudvara volt. Csíkszentimrén a Lőrincz Brigitta, Kovács Emese tanárnő és Szopos Zoltán karnagy által felkészített fiatalok tették ünnepibbé az alkalmat. – Felemelő, szép, kifejező és ügyes, szentimrei fiatalokhoz illő előadást láthattunk – mondta Fülöp Kinga, Csíkszentimre alpolgármestere az ünnepségről. Csíkszentkirályon a déli szent­misét követően bő egyórás előadással készültek a helyi civil egyesületek. A helyi fúvószenekar a magyar himnusz eljátszásával kezdte el az előadások sorozatát, majd a helyi, Vitos Mózes Általános Iskola tanulói készültek rövid előadással, felkészítő tanáruk Todor Edit volt. Azt követően Dajka Mihály csíkszentkirályi lakos tárogató-előadását hallhatta az ünneplő sereg. Az eseménysorozat a csíkszentkirályi Vadrózsa néptánccsoport fellépésével ért véget. Az ünnepi beszédek alkalmával Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere szólalt fel elsőnek, megköszönte a fiatalok jelenlétét a megemlékezésen, párhuzamot vont az akkori szabadságharcos fiatalok bátor tetteivel. – Az ünnepen túl fontos kiemelnem, hogy az idén Romániában népszámlálás, míg Magyarországon választások lesznek, ahol nemcsak a fiatalok, de minden székely és magyarajkú ember részt kell vegyen, hogy megmutassuk, igenis sokan élünk a Kárpát-medencében és képesek vagyunk összefogni a magyar ügyért – hangzott el a polgármester beszédében. A folytatásban Csíkszentkirály szülötte, Tánczos Barna, környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter mondott beszédet. A jelen eseményeire, a szomszéd országban zajló háborúra reflektált, de kitért a lassan elmúló járványhelyzetre is. – Napjainkban felértékelődik a szabadság és a béke fogalma, hiszen a szomszédban háború dúl, illetve ezt akkor is kijelenthetjük, ha a járvány elmúlt kétéves pusztítását vesszük figyelembe. Őseink is szabadságot és békét akartak maguknak a forradalommal – mondta Tánczos. Hozzátette: most ismét kezünkben a sorsunk, hogy a közelgő április 3-i választásokon és a népszámláláson eleget tegyünk kötelességünknek. A megemlékezés végén koszorúztak, majd a fúvószenekar eljátszotta a székely himnuszt.

Vlaicu Lajos