Sándor Edit, a csíkszentdomokosi könyvtáros keservesen szép történeteket gyűjtött össze Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum vezetője szerint. A 20. századi domokosi székely családok élettapasztalatait írta le a könyvtáros, a többéves kutatómunka eredménye pedig egy könyv lett, a Korán virjadt, későn setétedett című kötet, amelyet vasárnap délután, különleges könyvbemutatón ismertettek a népes közönséggel. Sándor Edit, Csíkszent­do­mokos könyvtárosa már évek óta foglalkozik néprajzi jellegű adatgyűjtéssel. Mint a könyvbemutatón mondta, 2009-ben kezdte a munkát, amikor a domokosi Márton Áron Múzeumnak gyűjtöttek néprajzi anyagot, régi fényképeket, iratokat. A múzeumot 2010-ben avatták fel, de Sándor Edit folytatta a munkát, és 2012-ben kiállítást készítettek az összegyűjtött fényképekből, iratokból, „Bezzeg a mi üdőnkbe nem így vót” címmel zenés-táncos előadást is bemutattak. Múltidéző előadásokat is tartott az évek során meghívásoknak eleget téve más helységekben, egy évvel ezelőtt pedig nekifogott, hogy a domokosi idősek történeteit leírja. A szövegeket lánya, Rebeka szerkesztette meg, és a könyvbe sok olyan fénykép is került, amely az adatközlőktől származik. Születéstől a halálig A könyvtáros elmondása szerint a községházán kezdte a kutatást, a település anyakönyvéből kikérte azoknak az időseknek a nevét, lakcímét, akik a 20. század első felében születtek, és sorra vette őket, mindenkivel elbeszélgetett. Hozzátette, hogy sokan nagyon szívesen fogadták, de volt, aki nehezen tudott beszélni az életéről, és olyan is volt, aki csak akkor volt hajlandó mesélni, ha a könyvtáros nem rögzítette a beszélgetést. Állítása szerint éppen ezért név nélkül közölte a történeteket, amelyek a 20. században élő domokosi székely családok életét mutatja be a születéstől egészen a halálig. ‒ Az idősekkel hol együtt sírtunk, hol együtt kacagtunk. Elmondták az örömüket és a bánatukat is, az öreg nénik a barátaim lettek, nagyon sokat tanultam tőlük – mondta a könyvtáros. Mint részletezte, úgy rendezték a történeteket, hogy a születéstől, a gyermekkortól a felnőttkorig bemutatja a domokosiak életét, és a történeteket a szerző tulajdonképpen újrameséli, megtartva a helyi, sajátos nyelvjárási elemeket. Éppen ezért szómagyarázat is van a kötetben, de a könyv nem tekinthető néprajzi, tudományos munkának, hiszen a könyvtáros az emberek élettörténeteit rögzítette. Különleges könyvbemutató Szűknek bizonyult a domokosi polgármesteri hivatal díszterme a vasárnap délutáni könyvbemutatón, hiszen a kötetre mindenki kíváncsi volt, akinek a szülei, nagyszülei élettörténete benne van. A szerzővel Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum vezetője beszélgetett, de megesett, hogy a feltett kérdésre nem a szerző, hanem az egyik adatközlő válaszolt a közönség soraiból, így hamar párbeszéd alakult ki a jelenlevők, a szerző és a moderátor között. A szerző elmondta, hogyan gyűjtötte a történeteket és fényképeket, beszélt az előadásokról, kiállításokról, majd Lázár Csilla részleteket olvasott fel a könyvből. A szerző szerint a Korán virjadt, későn setétedett című könyv nemcsak a domokosiaké, hiszen a leírt tapasztalatokban a Székelyföld más térségein élők is osztoztak. A bemutatott történeteket azonban jól ismerte a domokosi közönség ‒ olykor a szereplőket is ‒, hiszen mindannyian így éltek régen. Ezt bizonyította, hogy mindannyian tudták, milyen a mákos pityókaleves, hogy a gyerekek miért csak télen jártak iskolába, hogy mit jelentett a szolgáló leányoknak írt levél tavasszal, és azt is, hogy miért mondták, hogy a bányából hazatérő férfiaknak csak a foguk volt fehér. A közönség azt is kiszámította, hogy mennyit ér ma a fél véka törökbúza, ami a kaszások egynapi fizetsége volt. A jó hangulatú, családias könyvbemutató után a szerző dedikált, és kötetlen beszélgetéssel zárult az est.

Péter Ágnes