Dormánfalva (Dărmăneşti) polgármestere szerint 1926–27-ben a Hősök Kultusza Társaság hozta létre Úzvölgyében azt a haditemetőt, amelyet a Monarchia hősi halottainak temetőjeként ismerünk, és néhány hete betonkeresztes román parcellát „hoztak létre” benne. Érdekes az elöljáró indoklása, hiszen a temető az elfogadott városi tanácshatározatuk szerint 1924-től képezi Dormánfalva magánvagyonát… [caption id="attachment_87832" align="aligncenter" width="1000"] Nekik építkezési engedély nélkül is lehet. Kegyeletsértés Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Mint lapunk is beszámolt róla, április folyamán 50 betonkereszt és egy nagyobb emlékmű is helyett kapott a csíkszentmártoniak által felújított és gondozott úzvölgyi temetőben, ahol több mint 600, az Osztrák–Magyar Monarchiát szolgáló hősi halott nyugszik. A dormánfalvi városvezetés megrendelésére történt ez a beavatkozás, amely nélkülözte a szentmártoniakkal való egyeztetést, fittyet hányt a területet szentmártoni közvagyonként elismerő 2010-es kormányhatározatra, valamint a haditemetőkre vonatkozó nemzetközi megállapodásokra is. A „képzelt” román hősi sírok felét magyar katonák nyughelyén alakították ki, másik felét pedig a sétány vonalán. Megelőzte a szekér a lovat Lapunk múlt csütörtökön – a legelső munkanapon, miután nyilvánosságot nyert az ügy – kérdésekkel fordult Toma Constantinhoz, Dormánfalva polgármesteréhez. Választ „természetesen” nem kaptunk, sőt a tegnapra tervezett sajtótájékoztató is elmaradt. Végül a polgármester – az MTI-hez is eljuttatott – közleményben reagált a felháborodásra. Az polgármesteri indoklás szerint „az úzvölgyi nemzetközi temetőt a román Hősök Kultusza Társaság (Societatea Cultul Eroilor) hozta létre 1926 és 1927 között, a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el”. A Constantin Toma kézjegyével ellátott közlemény azt is megfogalmazza: a temető 1994-ig őrizte nemzetközi jellegét, ekkor megkezdődött a temető magyar parcellájának a felújítása. A dormánfalviak szerint a felújítás során nem vették figyelembe a temető 1926-ban készült rajzát. Ennek fényében egyértelműen tetten érhető a történelemhamisítás szándéka, hiszen a március 29-én elfogadott dormánfalvi városi tanácshatározat melléklete szerint az úzvölgyi „nemzetközi” haditemető 1924 óta képezi Dormánfalva magánvagyonát (amelyet a márciusi határozattal közvagyonná minősítettek). Egyébként a védelmi minisztérium égisze alatt működő Hősök Kultuszáért Országos Hivatal (Oficiul Naţional pentru Cultul Eroilor) a honlapján (www.once.mapn.ro) a Constantin Toma által is említett Hősök Kultusza Társaság jogutódjának tekinti magát, és az ő nyilvántartása szerint is Csíkszentmárton tulajdona az úzvölgyi temető. Önkénteseket várnak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere is arra buzdítja a magánszemélyeket, hogy vállaljanak szerződésen alapuló önkéntességet az úzvölgyi haditemetőnél. Mint kérdésünkre a megyeelnök kifejtette: hatósági jogkörük az önkénteseknek nincs, de amint szabálysértéssel szembesülnek, azonnal jelezhetik a megbízónak vagy a rendőrségnek, és így talán megelőzhetők a további kihágások. – Facebookon sokan jelezték, hogy a helyszínre mennének, de amikor előálltunk az önkéntesség jogszerű megoldásával, elhallgattak ezek a hangok. Érdeklődők azért vannak – jegyezte meg Borboly. Ne engedjenek a provokációnak! Az Erdélyi Magyar Néppárt tegnap Csíkszeredában sajtótájékoztatón kérte azokat, akik tervezik a helyszínre vonulást, hogy ne engedjenek a provokációnak, mert éppen abban bíznak a magyarellenes erők, hogy tettlegességbe torkolló botrányt idézhetnek elő, amellyel tovább mélyíthetik a sovinizmust. Csomortányi István pártelnök ezer sebből vérző ügynek, választott vezetőink sokéves mulasztásának nevezte az esetet, és arra kér mindenkit, hogy – bár Románia nem jogállam, mégis – a jog talaján mozogva keressük a megoldást. Zakariás Zoltán megyei tanácsos hangsúlyozta: elvi határozat elfogadását szorgalmazzák a megyei tanács szintjén. Kovács Hont Imre