Teltház előtt vette át a községháza dísztermében Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság döntését szentesítő díszoklevelet, miszerint a község sorsforduló szokáskultúrája bekerült az Erdélyi Értékek Tárába. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnökhelyettes kézjegyével ellátott dokumentumot Veress Dávid, a csíkszeredai képviselői iroda munkatársa nyújtotta át.

Az ünnepi esemény moderátori szerepét Sándor Edit könyvtáros látta el, bevezetőjében emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy a naponta látott értékek már fel sem tűnnek, holott van mire büszkék legyenek a csíkszentdomokosiak Márton Áron személyiségétől és életpéldájától kezdve a természeti kincseken át a paraszti kultúra szokásvilágáig.

Mintegy igazolandó a könyvtáros által elmondottakat, a helyi Márton Áron Általános Iskola diákjai helyi népdalcsokrot énekeltek, a csengő hangú lányok dalaik egy részét citerakísérettel adták elő.

A polgármester a község lakói nevében megköszönte a megtisztelő elismerést a kezdeményezőknek és az adományozónak, s a lakosságnak pedig azt, hogy híven őrizte ősei szokásait, igyekezve minél többet átörökíteni azokból. Ugyanakkor méltatta dr. Balázs Lajos néprajzkutató négy és fél évtizedes kutatómunkáját, amelynek során mélységeiben tárta fel a nagyközségnyi falu sorsfordító szokásait.

Balázs Lajos megköszönte a község lakóinak a munkája során iránta tanúsított jóindulatot és segítőkészséget, azt, hogy a közösség tagjai bizalmukba fogadták és megosztották vele egyedi tudásukat, hozzájárulva a magyar nyelvterület egyik legátfogóbb települési szokásmonográfiájának megírásához. A befektetett munka mennyiségét számadatokkal támasztotta alá: közel négyszáz adatközlővel állt szóba a négy és fél évtizedes munka során, több, mint 1200 kérdést fogalmazott meg, választ keresve azokra, a kutatás eredményeit 11 kötetbe adta közre, s ezek anyaga hét egyetemen az ajánlott bibliográfia részét képezik.

Dr. Balázs Lajos szerint „a népi kultúra egészén belül a sorsfordulók szokásrendszere irányt szab, törvényt szab, mint az alkotmányok, a közösségek és egyének mozgás és cselekvés terének, módozatainak, meghatározza kinek-kinek az igent, s meghatározza a nemet”.

– Feltárja azt a zseniális paraszti tapasztalatot, hogy a szokások kézben tartása, ellenőrzése nem más, mint a család, az egyén és a közösség életterének megszervezése, ellenőrzése, kézbentartása – hangsúlyozta az előadó, aki számos példával szemléltette a helyi szokásvilág egyedi jellegét.

Végezetül kürtőskaláccsal kínálták a házigazdák a megjelenteket, s mint az előadó hangsúlyozta, a közösen elfogyasztott étel az együvé tartozás érzését, a közösséget erősíti.