Hirdetés

Búcsú a Szent Anna-tónál

Szent Annát ünnepelték a lázárfalviak szombaton az évszázados zarándokhelyen, a Szent Anna-kápolnánál, a vulkáni krátertó mellett. A különleges helyen megtartott búcsúra idősek és gyerekek is eljöttek, a hívek részt vettek a tó körüli körmeneten is. 

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 3 perc
Búcsú a Szent Anna-tónál
Évszázadok óta zarándokhely Fotó: Péter Ágnes

Megtartották a lázárfalviak a Szent Anna-napi búcsút július 22-én, szombaton a Szent Anna-tó mellett levő kápolnánál, amelyre évszázados búcsújáró helyként tekintenek a helyiek. Szent Anna napja július 26-án van, de a búcsút az az előtti hétvégén szokták tartani. 

A búcsú története

A krónikások leírásai szerint régen tömeg gyűlt össze a búcsúra, és Bányai János kézdivásárhelyi geológus, a Székelység című folyóirat szerkesztője így foglalja össze a zarándokhely történetét: ,,Már 1349-ből emlitik oklevelek. Valósággal vonzotta a környék egyszerü népét, amely évenként kétszer, Anna napján és Kisasszony napján kereste fel a természet e szent templomát. E búcsukra 20-30000 ember is összegyült régente. 1764-ben állitott ide az eddigi rozoga tákolmány helyett, kőből csinosan megépitett kápolnát Tusnádi Demeter v. Kecskés Péter. Egy másikat a Bükszád felőli oldalon 1775-ben épitették, ahová a (Csiki-) somlyói kolostorból hoztak egy oltárt. A két kápolna romba dőlt, a mostanit a háború után épitették újra. A búcsút azonban 1768-ban gróf Batthyány Ignác püspök eltörölte, mert botrányos kihágásokká, verekedésekké fajult el. 1830-ban újra megengedték, amit 1944-ben szüntettek be, a szokás azonban megmaradt, s a kirándulóknak igen hálás téma ilyenkor ellátogatni ide.”
A feljegyzések szerint a másik kápolnát Szent Joakimnak szentelték fel, aki Szent Anna férje, Szűz Mária édesapja volt. Ez a kápolna azonban összeomlott, csak nyomait találták meg.

Sokan beszámolnak arról is, hogy a diktatúra utolsó éveiben szintén betiltották a búcsút, de a szokás 1990 után ismét feléledt,

és összefonódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel – Tusványossal –, mert a táborozók is részt vettek a zarándoklaton. Az utóbbi években csökkent a résztvevők száma, és a Tusványos táborozói sem zarándokolnak már el a kápolnához.

A várandósok, nagyszülők védőszentje

A lázárfalviak és csík­koz­má­siak busszal, autóval mentek ki a tóhoz, majd a keresztalja részt vett a hagyományos körmeneten a tó körül. A déli szentmise közben a hívek a kápolna körüli fák árnyékában húzódtak meg. A szentmisén az áldozatot Csont Ede atya mutatta be, aki Nagytusnádon teljesíti szolgálatát, és Tamás József lázárfalvi plébános kérésére celebrálta a szentmisét. Tamás József plébános a szentmise végén köszöntötte a híveket, és mint mondta, számára mindig nagyon kedves ez a búcsú, hiszen a tó mellett, a hegyekben különös érzés fog el mindenkit, amikor összegyűlnek a hívek, hogy Szent Annát ünnepeljék. Emlékeztetett, hogy Szent Anna Szűz Mária édesanyja, és a várandósoknak, édesanyáknak, házaspároknak, nagyszülőknek és a bányászoknak a védőszentje. Arra kérte a híveket, hogy Szent Anna napján gondoljanak az idősekre, ne tekintsenek rájuk teherként, és ha tehetik, segítsenek nekik.


A búcsún mintegy ötvenen vettek részt, gyerekek és idősek egyaránt eljöttek.

A szentmise után a lázárfalvi közbirtokosság munkatársai ebéddel kínálták a búcsújárókat, és még sokan maradtak a tó körül, mert nemcsak a természeti szépség, hanem a hely szakrális jellege is marasztalja a látogatókat.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!