Megfeszített tempóban kell dolgoznia valamennyi érintettnek ahhoz, hogy a későbbiekben ne legyenek gondok a Nagy Infrastruktúrák Operatív Programból (POIM) megvalósítandó, Hargita megyei víz- és szennyvízfejlesztési óriásprojekt finanszírozásával. A zetelaki víztározó szerepe kulcsfontosságú lenne, a szépvízié jelentősen megnőne. A szennyvíz viszont – főleg Alcsíkon – sok fejtörést okoz. Jó hír, hogy a szolgáltatási díjak várhatóan nem növekednek. [caption id="attachment_69629" align="aligncenter" width="1000"] A szépvízi vízmű. Több fogyasztót is képes ellátni Fotó: László F. Csaba[/caption] A 32 tagúra bővült Hargita Víz Térségi Fejlesztési Társulásnak, a Harvíz Rt. térségi víz- és csatornaszolgáltatónak, különösképpen pedig a Mesterterv és a megvalósíthatósági tanulmány véglegesítésén dolgozó konzulens cégtömörülésnek alaposan oda kell tennie a csontot annak érdekében, hogy Hargita megye beférjen az Európai Unió által finanszírozott POIM Romániának biztosított 12 milliárd eurós keretébe. Laza és kevésbé laza határidők A POIM-ban való részvételhez az önkormányzatoknak négy kitételt teljesíteniük kell, mindezek előfeltétele pedig a fejlesztési társulási tagság. Elsősorban a más forrásokból korábban megvalósult vagy elkezdett közműrendszereket át kell adniuk a Harvíz Rt.-nek. Kikötés az ivóvíz-befogások településenkénti felleltározása is. A legsúlyosabb feltétel talán a megtérülő működtetéshez szükséges rácsatlakozási arányok elérése: a korábbi – POS1-ként emlegetett – óriásprojektben érintett háztartások 85 százaléka május 31-ig aktív felhasználója kell hogy legyen a víz- és a szennyvízhálózatnak is. Ezekkel az arányokkal – mint arról nemrég beszámoltunk – maga Csíkszereda is elég rosszul áll, nem beszélve a környező falvakról. Ugyanakkor csak azokat a falvakat, utcákat foglalhatják bele a pályázatba, amelyek háztartásainak legkevesebb 85 százaléka pénzben is kifejezte igényét: garanciaként 200 lejt fizettek ivóvízre és 300 lejt szennyvízre – ezt az összeget a Harvíz Rt.-vel való szerződéskötéskor visszakapják. A csatlakozási arány határidejét már korábban kitolták, és a garanciapénz begyűjtése is – a társulás novemberi döntése értelmében – január 31-én minden településen lejárt. Ennek ellenére Páll Árpád, a társulás ügyvezetője megjegyezte: Máréfalván – ahol a legnagyobbak a gondok a garanciapénz-gyűjtéssel – még mindig a polgármesteri hivatalnál vannak a nyugtatömbök. Ezt a határidőt tehát rugalmasan kezeli a társulás, ellenben a május 31-es csatlakozási határidőből ezúttal látszólag már nem engednek. Ennek elsősorban Csíkszereda és Csíkszentdomokos ihatja meg a levét, a többi érintett településen ugyanis „csak” fejlesztések maradhatnak el, újabb bekötések nem. A konzulensnél a labda A Harvíz Rt. februárban kötött áfa nélkül közel 6 millió lej értékű szerződést a konzulens cégtömörüléssel. A háromtagú konzorcium vezető cégének, a Greenviro Kft.-nek az ügyvezető igazgatója, Ábrahám Zoltán lapunknak elmondta: a határidők tarthatók, de gyorsított lépésben kell haladniuk. – A projektben való részvétel hétlépcsős feladat. Biztos támogatásra számíthatnak azok a megyék, amelyek már a negyedik lépcsőnél tartanak. Élen három megyével, amelyek már kivitelezési fázisban vannak, de további közel tucatnyi megye esetében is vagy elfogadták már a megvalósíthatósági tanulmányt, vagy ehhez közelednek. Hargita megye még viszonylag hátul tart: most dolgozunk a fő irányelveket tartalmazó Mesterterv véglegesítésén, ennek szellemében pedig a megvalósíthatósági tanulmányon – fejtette ki Ábrahám Zoltán. A Mestertervet egyébként május 27-ig kell véglegesíteniük, a februárban aláírt szerződés értelmében pedig akkortól számítva 10 hónap áll a rendelkezésükre a megvalósíthatósági tanulmány, másfél év pedig a teljes pályázati dokumentáció benyújtására. Ábrahám Zoltán szerint a bürokrácia labirintusában – főként az óvások miatt – mintegy 7-8 hónapot veszítettek, ezt kell behozniuk. Bővítés és fejlesztés A fejlesztési társulásnak 32 tagja van. Ezek egyike a megyei tanács, továbbá két megyei jogú város (Csíkszereda és Székelyudvarhely), egy város (Szentegyháza) és 28 falu (20 csíkszéki és 8 udvarhelyszéki) képezi a tagságát. A Mesterterv jelenlegi formája alapján a 31 helyi önkormányzat közül 24 számíthat valamiféle fejlesztésre a POIM-ból: 12 esetében új bekötéseket hozó bővítésről, további 12 esetben felújításról, fejlesztésről beszélhetünk. A legnagyobb mértékű bővítés Csíkszentgyörgyön várható. Itt 616 víz és 669 szennyvízbekötés garanciapénzét gyűjtötték be, erre tevődik rá a Csíkszentgyörgyi Közbirtokosság által felajánlott további 200-200 bekötést fedező 100 ezer lejes támogatás. Nagy az igény Csíkszeredában is – Csibában és Szécsenyben –, ahol 504 háztartás fizetett be ivóvízre, 522 pedig csatornára. Kászonaltízen az ivóvizet várja 717 háztartás, Csíkszentsimonban pedig a csatornát 477 majdani fogyasztó. Csíkszentlélekről 197 igénylést „fizettek be” szennyvízre, Csíkszentmártonban 152-t. A csíki térségben ezek mellett Csík­szentdomokoson 60 háztartásból álló falurész a legfőbb érintett, amely a POS1-ből kimaradt – ők bánhatják, ha a falustársak 85 százaléka nem csatlakozik a meglévő rendszerre. Csíkszentmihályról összesen 38 igénylés van (36 víz és 2 szennyvíz), Csíkszentkirályról pedig 62 csatorna. Udvarhelyszéken Zetelaka a legfőbb várományos: 133 ivóvíz- és 106 csatornabefizetés történt, de Fenyéden is 175-en fizettek garanciát a csatornáért, további 43-an pedig az ivóvízért. Máréfalváról azonban csupán 19-en igénylik az ivóvizet, 46-an pedig a csatornát. Páll Árpád szerint fennáll a veszélye, hogy Máréfalvát nem tudják belefoglalni a projektbe, ha a mozgósítás nem lesz hatékony. A garanciapénzekből egyébként 1,26 millió lej gyűlt össze. Új bekötések nem lesznek, de fejlesztik a meglévő rendszert Szé­kelyudvarhelyen, Szentegyházán, Csíkszenttamáson, Karcfalván, Dánfalván, Madarason, Rákoson, Madéfalván, Csicsóban és Szépvízen, valamint Oroszhegyen és Parajdon. Variációk Udvarhely környékén… A Mesterterv naprakésszé tételével, majd az az alapján készülő megvalósíthatósági tanulmány véglegesítésével válnak bizonyossá a nyomvonalak, amelyekről Páll Árpád számolt be lapunknak. Bogáti Csaba, a szolgáltató vezérigazgatója is hangsúlyozta: ezekkel még csínján kell bánnunk, mert nem tények, csak elképzelések. Ugyanakkor minden afelé mutat, ezért szinte borítékolható, hogy a POIM-nak köszönhetően a Nagy-Küküllő felső folyásánál fekvő települések a zetelaki tározóból kapják a későbbiekben az ivóvizet. A gátnál vízház épülne, innen a székelyudvarhelyi, Tábor lakónegyed fölött található, korszerűsített víztisztító állomásig fektetnék le a fővezetéket. Ebből a vezetékrendszerből táplálnák ivó­vízzel Zetelaka, Fenyéd, Oroszhegy, Máréfalva községet, valamint Udvarhelyt is. Az udvarhelyi Küküllő-parti vízház megmaradna, de nem innen származna a későbbiekben az ivóvíz. A térség szennyvize is Udvarhelyen futna össze, tehát a korábbi tervekkel ellentétben nem bővítenék a fenyédi szennyvíztározót. Keresztmetszet-problémák okoznak egyelőre fejtörést – tudtuk meg Páll Árpádtól –, de a tervezés remélhetőleg választ ad ezekre a kérdésekre. …és Csíkszéken Megnövekedne a szépvízi tározó szerepe is: Felcsíkot jelentős részben, Alcsíkot szinte teljesen ellátná ivóvízzel. Felcsíknak jelenleg a csíkszenttamási Feneketlen-tó a forrása, a kapott vízminőség pedig a szabványoknak megfelel ugyan, de a bikarbonátok magas aránya miatt jelentős többletköltséget von maga után a kezelése. Éppen ezért Karcfalván, Dánfalván és Madarason korábban létesült helyi kutakból már most is keverik a Feneketlen-tó vizét. A POIM jóvoltából arra keresik a választ, hogy a szépvízi tározóból táplált csíkszentmihályi állomás vizét át lehet-e vezetni Dán­falváig. Amennyiben igen, Dánfalvától lefelé Felcsíkot is „szép vízzel” látnák el. Hosszú távon ugyanakkor a balánbányai tározót sem zárják ki, ez azonban – korábbi bonyodalmak miatt – jelenleg nincs napirenden. A csíkszeredai Nagy Laji-dombján levő vízház lehet a fő közvetítője ugyanakkor az alcsíki vízellátásnak. Ebből a – szintén Szépvízről táplált – vízházból a jelenlegi elképzelések szerint átvezetnék a vizet Csíkszentkirály felső végébe, ahonnan kétfelé ágazik a gerincvezeték. Kotormánynál épülne egy új vízház, amely a Fiság medencéjét egészen Pottyondig, valamint Csíkszentmártont és Csík­kozmást látná el ivóvízzel. A másik ágon az Olt folyását követve Csatószegig mehetne a vezeték, itt azonban megállna, mert Tusnád község – bár tagja a fejlesztési társulásnak – egyelőre nem igényli a Harvíz szolgáltatását. Ennél is kérdésesebb a szennyvíz helyzete. Az eredeti tervek alapján az újtusnádi szennyvíztisztító állomás fogadhatta volna be a térség szennyvizét, itt azonban a tárgyalások sem folytak elég hatékonyan, és a tavaszi áradások is megmutatták, hogy a megépült, de még nem működő állomás „képes” víz alá kerülni. Fontos megjegyeznünk ugyanakkor, hogy számos településen – az említettek közül is – más projektekből (főként a Helyi Fejlesztések Országos Programjából – PNDL) is folyamatban vannak fejlesztések. Ezeket minden esetben összehangolják a POIM-mal. Anyagilag nem rezeg a léc Páll Árpádtól megtudtuk: míg egyes megyékben visszamenőleg két nagy fejlesztési program adósságait nyögik és már a POIM-ra veszik fel a hitelt, Hargita megyében a POS1-et teljes egészében kifizették, és a POIM-ra is van saját pénzük – igaz, finanszírozási okokból hitelhez is folyamodtak már. Székelyudvarhely „belépti díjának” köszönhetően pedig jelentős összeggel bővült a büdzsé is. Páll Árpád ügyvezető szerint ennek tudatában kijelenthető, hogy idén már nem emelkednek a szolgáltatási díjak. A POIM-ból az EU-s feltételrendszer alapján azok a települések és településrészek finanszírozhatók, amelyek ivóvíz esetében legalább 50 lakost kiszolgálnak és a beruházás értéke nem haladja meg arányaiban a fejenkénti 1000 eurót, csatorna esetében pedig legkevesebb 1000 fogyasztót kell kiszolgálnia, és a beruházás maximális értéke 2000 euró/fogyasztó lehet. Ezek a sarokszámok szinte egyáltalán nem teljesíthetők például Homoródszentmártonban – a 12 kis faluból álló község részben ezért is maradt ki a fejlesztésből. Kovács Hont Imre