Biotermékekből készített ételeken, italokon, és akár a külföldi piacokon is helytálló házi termékeiken keresztül mutatták be az elmúlt négy hónap alatt gyűjtött elméleti és gyakorlati tudásukat a Pro Agricultura Alapítvány csíkszeredai ökogaz­dálkodói tanfolyamán részt vett Hargita és Kovászna megyei hallgatók. A pénteki záróvizsgára negyvenhárom biotermelő jelentkezett. [caption id="attachment_21116" align="aligncenter" width="1000"] Leendő ökogazdálkodók vizsgára készített biotermékeikkel. Letettek valamit az asztalra Fotó: Domján Levente[/caption] Záróvizsgára állva, házilag készített élelmiszertermékeiket bemutatva, két csoportban összesen negyvenhárom Hargita és Kovászna megyei diák adott pénteken számot tudásáról a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány múlt héten zárult ökogazdálkodási tanfolyamán – tájékoztatta lapunkat Máthé Emma, az alapítvány felnőttoktatásért felelős munkatársa. A gazda-tanulók nem is okoztak csalódást a vizsgabizottság tagjainak: havasi mézzel ízesített szilva-, és fenyőrügy ízű almapálinkával, kézzel szedett, hidegen préselt, homoktövisből készített szörppel, kemencés pityókáskenyérrel, biotejből készült parenyica sajttal, paradicsomlével, különböző zöldségekből, gyümölcsökből préselt bioitalokkal, áfonyát, ribizlit, homoktövist tartalmazó krémmézekkel, étkezési célra csíráztatott biomagvakkal, csomagolt gyógynövényekkel, teafüvekkel, füstölt pisztránggal, biogyümölcsökből készített süteményekkel előrukkolva prezentálták az emelt szintű, négy hónapos képzés hasznosságának bizonyítékait. A gazdák – a pénteki sikeres vizsga után – hamarosan a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal által kibocsátott biogazdálkodási diplomát vehetik át. Klubba gyűjtik a biotermelőket Az alapítvány képviselője, Máthé Emma – aki a program lebonyolításában a Székelyföldi Bio Egyesület elnökeként is szakmai partneri szerepet vállalt – nem titkolta, a székelyföldi biogazdaképzés költségeinek 40 százalékát a magyar Földművelésügyi Minisztérium állta. E támogatásnak köszönhetően a tanfolyamra jelentkező gazdáknak a négy hónapos képzés fejenként csupán kétszáz lejébe került. Elmondta, az ökogazdálkodás témái köré szervezett foglalkozások a pénteken lezárult tanfolyammal korántsem érnek véget: a gazdák tapasztalataikat, tanácsaikat, az ökotermeléssel, termékértékesítéssel, illetve a biotanúsítvány megszerzésével kapcsolatos információikat a célra létrehozott közösségi oldalon, illetve a havi rendszeres találkozókkal, farmlátogatásokkal egybekötött Bio Klubban is elmondhatják, megoszthatják egymással. – A Bio Klub keretében olyan diákok kertjeit, biogazdaságait tekintjük meg, ahol a tanfolyamon megszerzett tudás konkrét eredményekhez vezetett. Elárulhatom, a most végzett gazdák diplomaátadó ünnepségét is egy farmlátogatással kötjük össze, a Bio Klub tagjait az ökológiai módon gazdálkodó gyimesközéploki Blága Emma és Blága István házaspár látja vendégül – mondta el lapunknak Máthé Emma. Megélni az ökogazdálkodásból A szakember határozottan állítja, az ökogazdálkodásból – ha valaki a gazdaságát a konvencionálisról teljesen a bióra állítja – igenis tisztességesen meg tud élni, ráadásul a 2014–2020-as időszakra kidolgozott Vidékfejlesztési Program a biotermelők számára is kecsegtető támogatásokat kínál (lásd keretes anyagunkat). Önmagában a támogatási összegek miatt azonban Máthé szerint nem éri meg belevágni a biogazdálkodásba: az ökológiai termelés a szakember szerint valós elkötelezettség és őszinte meggyőződés nélkül nem megy. Máthé részben ezzel magyarázza, hogy a Hargita megyében regisztrált, átállás alatt álló biogazdálkodók száma a 2012-ben nyilvántartott 322 főhöz képest 2013-ra 276-ra, 2014-ben pedig 249 főre apadt. – Amiatt, hogy az átállás alatt állók közül Hargita megyéből sokan visszakoztak, részben a komolytalanságot tanúsító cégeknek is hibája, mert nem informálták kellőképpen a gazdálkodókat. Ők csak a pénzlehetőséget láttatták a gazdákkal. Emiatt sokan már az első évben megütötték a bokájukat, és rá kellett döbbenniük, hogy az átállási támogatásért bizony tenniük is kell valamit. A rostán viszont hamar fennakadnak azok, akik csak a támogatásért akarnak ökogazdálkodók lenni, és azok maradnak a rendszerben, akik komolyan gondolják a biogazdálkodást. Azok a fiatal gazdák, gazdasszonyok, aki e mostani, csíkszeredai tanfolyamot elvégezték, szerintem mind komolyan veszik a munkát, és ők lesznek Székelyföld jövendő biotermelői – hangsúlyozta lapunknak Máthé Emma. [box type="shadow" ]2020-ig 236 millió euró áll az ökogazdálkodók rendelkezésére Öt év távlatában 236 millió eurót, azaz közel 1 milliárd lejt szán az ökológiai gazdálkodás támogatására a 2014–2020-as időszakra szóló Országos Vidékfejlesztési Programban (PNDR) a mezőgazdasági minisztérium. Az ágazat szereplői számára elkülönített támogatásra az átállás alatt, illetve a már ökotermelői tanúsítvánnyal rendelkező biogazdák egyaránt számíthatnak. A vegyszermentes, ökológiai gazdálkodásra áttérő gazdák támogatását a Vidékfejlesztési Program 11.1-es alintézkedéséből, míg az átállási időszakon sikeresen túljutó, regisztrált és hivatalosan elismert biotermelők támogatását a PNDR 11.2 alintézkedéséből finanszírozzák. Az átállás alatt álló biotermelők közül a P1-es csomagban a szántóföldi növénykultúrákat – ide sorolják a takarmánynövényeket is – termesztő gazdákat az átállási időszak alatt hektáronként 295 euróval, a P2-es csomagban a zöldségtermesztőket hektáronként 500 euróval, a P3-asban a gyümölcstermelőket hektáronként évi 620 euróval, a P4-es csomag révén a szőlőültetvények tulajdonosait hektáronként 532 euróval, míg a P5-ös csomag nyomán a gyógynövénytermelőket hektáronként 460 euróval segítik. A már elismert, gyakorló, biotermelői tanúsítvánnyal rendelkező gazdákat – az átállás alatt álló gazdákéhoz hasonló tevékenységi kör szerint csoportosítva – szintén öt csomag alapján támogatják. A P1-es csomag – vagyis a szántóföldi növénytermesztőknek szóló – támogatás értékét hektáronként 220 euróban, a P2-es csomagét (biozöldségtermelés) hektáronként évi 431 euróban, a P3-as csomag (ökogyümölcstermelés) hektáronként 442 euróban, a P4-es csomagét (szőlő) hektáronként 480 euróban, míg a P5-ös csomag (gyógynövény) támogatási összegét éves szinten hektáronként 427 euróban határozták meg.[/box] Domján Levente