Balánbányán a 2016-ban megválasztott városvezetés merész célokat tűzött ki magának: a nem olyan rég még a megye egyik legfontosabb gazdasági forrásából „mostohagyermekké” süllyedt te­lepülésen mentalitásváltást, jelen­tős infrastrukturális és arculati fejlődést akar elérni. Balánbányán tavaly már kihelyezett megyei tanácsülést szerveztek, a város kapcsolata a szomszédos falvaktól a minisztériumokig minden szinten javult, főzőversenyeken, vetélkedőkön találkozhattunk csa­pataikkal. 2018 főként a tervezés éve lesz, de már idén változni fog a városkép. Minderről Gheorghe Iojiban polgármesterrel beszélgettünk. [caption id="attachment_62998" align="aligncenter" width="1000"] Gheorghe Iojiban Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] – 2016 decemberében Újra tanul járni az ipari város címmel közöltünk rövid évértékelőt Balánbányáról. Azóta már megtették az első lépéseket… – A jobb lábunkkal léptünk át 2018-ba. A tavalyi a nyitás éve volt: hangoztatnunk kellett, hogy a szomszédos településekkel együtt akarunk fejlődni, velük képzeljük el a jövőnket. Megerősítettük a velük való kapcsolatainkat, lépéseket tettünk a megyei önkormányzat és a minisztériumok irányába. Mindennek meg is lett az eredménye, nagyon fontos fejlesztéseket készítettünk elő. – Ezen előkészületek figyelmen kívül hagyásával, melyek az elmúlt esztendő legfontosabb megvalósításai? – Szemmel nem igazán látható, de az előrehaladásban mérföldkőnek tekinthető eredményekről számolhatok be. A legfontosabb éppen a kapcsolatépítés, mert ennek köszönhetően haladhatunk a vállalásaink teljesítése felé: 2017-et a kapcsolatépítésre szántuk, 2018 a tervezés, 2019 és 2020 pedig a kivitelezés éve lesz. Másik fontos megvalósítás a cserediák-programok sorozata: körülbelül tíz Erasmus-projektünk volt, ennek köszönhetően mintegy 2000 turista fordult meg nálunk, és ez mérhető a vendégéjszakák számán, valamint a kereskedelmi egységek megemelkedett forgalmából befizetett adókból is. Ezeknél konkrétabb előrelépés a Kovácspéterre vezető megyei út javítása. Most már járható az út, de Borboly Csaba megyeelnök szerint két éven belül le is aszfaltozzák. Ez nagyot lendíthet Balánbányán, mert ha nem leszünk zsáktelepülés, nagyobb forgalom haladhat át rajtunk, javítva a turizmus esélyeit. Ugyanakkor SMS-alapú tájékoztató szolgáltatást fejlesztettünk: adatbázist hoztunk létre, és szöveges üzenetekben értesítjük a lakosságot a meteorológiai vészjelzésekről, közérdekű információkról. Átlagosan heti két alkalommal üzenünk. – Mi okozta az óév legnagyobb csalódását? – A vizes közműrendszereink fejlesztése mentén szerettünk volna ismét csatlakozni a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társuláshoz (Hargita Víz ADI), rosszabbik esetben más ADI-hoz. Tárgyalásaink is voltak ezzel kapcsolatban, de ezen a téren sajnos még nem nyertük meg a bizalmat. A Harvíz térségi szolgáltatónak 3300 kész szerződést tudnánk felajánlani, és mintegy 700 további fogyasztó is csatlakozik, de ez még nem elég. – Saját szolgáltatóval oldják meg jelenleg a meglévő ivóvíz- és szennyvízrendszerhez való hozzáférést, egyes értesülések szerint azonban ez a szolgáltató nem működőképes. – Ez nem igaz, a szolgáltató működik, átveszi a befizetéseket, ráadásul a fogyasztók hozzávetőleg 90 százaléka naprakész a számlák törlesztésével. A maradék 10 százalék zömében szociális esetekről van szó. – A víz és szennyvíz közműrendszerek minden bizonnyal prioritást élveznek 2018-ban. Mi valósulhat meg belőle? – A Helyi Fejlesztések Országos Programjából (PNDL) 3,5 millió eurónak megfelelő összeget nyertünk a két közműrendszerre. Utolsó stádiumban vagyunk a szerződés aláírását illetően, ezt követően pedig három év áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy egyrészt javítsuk a meglévő hálózatok állapotát – a vezetékek 70 százalékát felújítjuk –, másrészt bővítjük azokat. A jelenlegi hálózatok csak a főút mentén, illetve néhány szakaszon a Virág utcában érhetők el, de a PNDL-s projekt jóvoltából a mellékutcák is csatlakozhatnak, így teljes egészében lefedjük a várost. Emellett a víztisztító állomást is felújítjuk. – Milyen más terveik vannak idénre? – Nagyjából 100 ezer eurós projekt – ebből 80 ezer euró LEADER-alapokból származik – a központi tér modernizálása. Az üzletek előtti kis parkot, valamint a művelődési házat és környékét újítjuk fel, remélhetőleg idén be is fejezzük. Másik, 2,7 millió lejes EU-s pályázatunk (a Regionális Operatív Programból – ROP) négy zöldövezet rendezése. Most várjuk az elbírálást, derűlátók vagyunk, és reméljük, a tervezést követően idén a kivitelezésnek is nekifoghatunk. Ugyancsak ROP-os pénzekből pályázunk hat épület hőszigetelésére. Február végéig ki kell egészítenünk a dokumentációt. Továbbá 260 ezer lejre pályázunk muntifunkcionális sportpálya létesítésére, és folytatni szeretnénk a cserediák-programokat. Javaslatot tettünk a megyei tanács felé, hogy Balánbánya a nemzetiségek közötti kapcsolatok népszerűsítő városa legyen – ha ebben a megye partner lesz, akkor városunk gyakori célállomása lesz a románul tanuló magyar és a magyarul tanuló román gyerekeknek. – Körvonalazódik-e a romos állapotba került tömbházak sorsa? – Része lesz a következő nagy projektünknek. Ugyancsak a ROP-nál készülünk pályázni, speciális rendeltetéssel felruházandó speciális épületekre vonatkozóan kerestünk kiírást, így találtunk épületek és utcák felújítását szolgáló lehetőségre, amelynek értelmében az összeg felét épületre, másik felét utcára fordíthatjuk. A beruházási listánkon máris találkozhatunk számos utca DALI-jával (beavatkozási munkálatok jóváhagyási dokumentációja – szerk. megj.), ez pedig azért van, mert a korszerűsítésükre készülünk. Remélhetőleg augusztusban nyújtjuk be a pályázatunkat, egyelőre csak ígéretekbe kapaszkodhatunk. – Milyen lezárkózási esélyei vannak a városnak? – A stratégiánkkal jól haladunk: ráerősítettünk a kapcsolatrendszerre – persze, még sok a feladat ezen a téren is –, következik első lépésben a kis zöldövezetek létesítése, második lépésben a közművesítési infrastruktúra korszerűsítése, majd az épületek rendbe rakása, és miután az útjaink is rendben lesznek, vonzó turisztikai célponttá válhatunk. A mi esélyünk a turizmusban rejlik. Ugyanakkor, ha a város arculatát megváltoztatjuk és a bizalmat visszanyerjük, akkor a fiataljaink kevésbé akarnak majd elköltözni, és az elvándorlottak is szívesebben térnek haza. Tudok olyanokról, akik Csíkszeredából, Bukarestből, Galacról hazaköltöznének, ha jobb körülmények fogadnák. Főleg IT-szektorban dolgozók érdeklődnek. Egyre több a jó szándék, és ha emellé szerencse is párosul, jó esélyekkel tekinthetünk a jövőbe. Kovács Hont Imre