Jövő héten már esedékes a pályázat kiírása, Csíkmadaras község pedig le is csap a lehetőségre: biomasszaüzem létrehozására nyújtanak be pályázatot, és mivel mára már kiforrott az elképzelés, elég jó esélyekkel. Mintegy 4 millió euróba kerülne a beruházás, amely majdnem teljes egészében megtermelné a középületek villanyáram-ellátásához és fűtéséhez szükséges energiát. [caption id="attachment_45130" align="aligncenter" width="1000"] Tanácskoznak a pályázat előkészítéséről. Megújuló energia Fotó: László F. Csaba[/caption] Csíkmadaras községben nem új keletű az elektromosenergia-termelés, a Madaras-patakon ugyanis néhány éve már termelik a villanyáramot, a helyi Aqua Energia Rt. pedig értékesíti, szolgáltatja is azt. A község középületei jutányos áron innen vásárolják az elektromos energiát, a jövőben azonban saját, zárt rendszerre térhetnek át: kiskapacitású biomassza-erőmű termelheti a madarasi középületek villanyáramát, a kogenerált rendszer jóvoltából pedig melléktermékként a hőenergiát is. Megérett az elképzelés A helyi tanács még tavaly augusztusban adta elvi beleegyezését a pályázati dokumentáció összeállítására, akkor még úgy tűnt, hogy októberben kiírják a pályázatot a Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) 6.1-es intézkedésén belül. A pályázatot azonban nem írták ki, de a dokumentáción dolgozó csapat azóta is heti rendszerességgel találkozik. Bíró László polgármester mellett Gábor László és Daradics Mária pályázatíró szakemberek, Mészáros Csaba energetikai szakember, Horváth Nándor tervezési és építkezési tanácsadó, valamint Basa Ibolya, a polgármesteri hivatal munkatársa rutinszerűen találkozik csütörtökönként a biomassza-pályázat kapcsán, és mint a tegnapi tanácskozáson említették: nem bánják, hogy az októberi kiírás halasztódott, mert így sokkal érettebb pályázatot nyújthatnak be. A legfontosabb műszaki adatokat, előzetes becsléseket éppen a múlt héten küldték el Bukarestbe, és abban bíznak, hogy az esetleges módosítások bevezetésével együtt is legkésőbb áprilisban benyújthatják a pályázatot. Természetesen ennek az is feltétele, hogy március 1-jén valóban meghirdessék a kiírást. Az elbírálás nem emészt fel rengeteg időt, de a közbeszerzésekkel, engedélyeztetésekkel a legoptimistább forgatókönyv szerint is eltelne ez az esztendő, a kivitelezés legkorábban jövőre kezdődne. Profitot nem termelhet, de spórolhat vele az önkormányzat A pályázati feltételek értelmében a rendszert úgy kell majd megtervezni, hogy a középületek energiaszükségletéhez képest ne termeljen többletet, mert az büntetést von maga után. A megtermelt energiát teljes egészében a polgármesteri hivatalnak, az óvodának és az iskolaépületeknek kell felhasználniuk, a biomasszaüzem pénzforrást nem képezhet a helyi önkormányzatnak. A legfőbb hozadéka viszont az, hogy mivel zárt rendszerben működik, a megtermelt elektromos energiát nem kell „felküldeni” az országos hálózatra, tehát termelői áron – a jelenlegi piaci ár mintegy harmadáért – jutnak villanyáramhoz. A fűtés terén is óriási megtakarítás várható, hiszen Csíkmadaras esetében évi 90 ezer lejbe kerül a fűtésre vásárolt fa, ezt a tételt szinte teljes egészében megtakarítja az önkormányzat. – Energiafüggőkké váltunk, és ha lehetőség van rá, érdemes megtermelnünk az energiát. Maximálisan fel kell karolnunk a biomassza-erőmű projektjét, ami az egész térség számára egyfajta kísérleti program lehet – fogalmazott Bíró László polgármester. Összetett beruházás A műszaki adatokat Gábor László és Mészáros Csaba ismertette. Elmondásuk, majd a helyszíni látogatásunk alapján nyilvánvalóvá vált, hogy mitől olyan nagy léptékű ez a pályázat. Tulajdonképpen két darab 100 kilowattos generátor faőrleményből állítaná elő az elektromos energiát, a kogenerált rendszernek köszönhetően pedig ezzel együtt, „melléktermékként” mintegy 400 kW hőenergia is termelődik. Ez az a kapacitás, amely a számítások alapján szükséges ahhoz, hogy a középületek villanyáram- és hőszükségletét szinte teljes egészében fedezze, de ne termeljen többletet ezekhez képest. Maga a gépsor 15 méter lenne, de emellett a faőrlemény szárítására is sok hely kell. Nagy teljesítményű őrlőgépet is vásárolnak, amely az erdészeti hulladék őrlésére alkalmas. A pályázat támogatja a vezetékrendszer kiépítését is, így a 2 kilométeres csőhálózat is ebből az alapból valósulna meg. Ugyanakkor az épületek külső és belső felújítását, térrendezést, aszfaltozást, parkolóhelyek kialakítását is magában foglalja. A beruházás értékét áfával együtt 3,8–4,2 millió euróra becsülik, a helyi önkormányzat önrésze mindössze 2 százalék. Évi 1200 tonna faőrlemény Évente 1200 tonna faőrlemény szükséges a működtetéshez, és nyáron főként az őrlemény szárításával foglalkoznának. A helyi és néhány környékbeli közbirtokossággal már tárgyaltak annak érdekében, hogy a legelőtakarításkor, erdőpucoláskor felgyülemlő ágakat, száraz csapokat a biomassza-erőmű felvásárolná. Gábor László hangsúlyozta: élő fát nem vágnak ki, csakis a földön fekvő hulladékot, illetve fafeldolgozók hulladékait hasznosítanák. A falu szélén levő kisipari övezetben vásárolt épületeket a polgármesteri hivatal, és ezek egyikében – egy 1800 négyzetméteres, gabonatárolásra használt csarnokban – kap helyet az erőmű, annak szomszédságában pedig található egy rossz állapotban levő mérlegház is, amely újjáépítés után szintén az erőmű részét képezi majd. A pályázattal megújuló kisipari övezet további vállalkozásokat vonzhat. A biomassza-erőmű legkevesebb 4-5 fő számára munkahelyet is biztosít, az elképzelések alapján pedig bővíthető: ha valamikor igényelt és indokolt lesz, és a törvénykezés is megengedi, akár távhőszolgáltatást is nyújthat jutányos áron a helyi lakosság számára. Kovács Hont Imre