A mi identitásunk nem lehet ellentétben az európai önazonossággal, a mesterséges identitás kreálásával azonban Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő szerint válságba taszítja magát Európa. A magyar kormány Külügyi Bizottságának elnöke szerint az Európai Unió a Trianon válaszaként létrejött békeprojekt, és ha ez nem tud megfelelő válasz lenni, akkor más sem. [caption id="attachment_74486" align="aligncenter" width="1000"] Tusványosi útkereső. A mi jövőnknek is szerves része Fotó: Márk Boglárka[/caption] Hogyan tovább, Európa? címmel tartottak nemzetközi kerek­asztal­-be­szél­getést tegnap, a 29. Bál­vá­nyosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitónapján. Takács Szabolcs Ferenc magyarországi államtitkár moderálásában Németh Zsolt, Mihai Răz­van Ungureanu korábbi miniszterelnök, Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt EMNP-elnök, Radu Carp, a Nemzeti-Liberális Párt külügyi titkára, valamint Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok csoport lengyel alelnöke szólalt fel. Identitásválság és különböző víziók Radu Carp szerint mai napig sem tudtuk kiaknázni a rendszerváltást követően nyakunkba szakadt szabadság lehetőségeit, ez pedig eltérő hozzáállást eredményez a kelet-európaiak részéről. Korodi Attila véleménye éppen ezt a gondolatot vitte tovább. Mint vázolta, eltér egymástól a Macron-féle, a visegrádi, valamint az észak-balkáni Európa-vízió. A parlamenti képviselő szerint kiemelten fontos Európa jövője szempontjából, hogy az önmeghatározási folyamatok során a mostani identitás vagy a változó identitás kerekedik felül. Radoslaw Fogiel szerint a választói részvételi arányok világosan mutatják, hogy a nemzetek a saját parlamentjeikben jobban bíznak, mint az európai intézményekben. A föderális irányvonal tovább gyengítené az Uniót. Szilágyi Zsolt az EU-hoz való csatlakozás be nem teljesült remé­nyeiről beszélt – mert az intézményeket szerinte nem megfelelő személyek vezetik –, és a be nem teljesült remény gondolatában osztozott Mihai Răzvan Ungureanu, Románia korábbi miniszterelnöke is. Szerinte az EU ma nem azt a jövőképet nyújta, amelyet a csatlakozáskor nyújtott. – Az EU-nak sok elszámolnivalója van a később csatlakozott tagállamokkal. Ilyen például a Schengen vagy az eurózóna kérdése. Nagy hiba volt a bővítés leállítása is, hiszen Európát addig kellene bővíteni, amíg nem marad fehér folt. Ugyanakkor az európai békeprojektet nem lehetetlen kiteljesíteni. Védenünk kell az EU-t a külső veszélyektől, de leginkább önmagunktól – fogalmazott a korábbi miniszterelnök. Dömötör Csaba magyar parlamenti államtitkár a gazdasági válságból identitásválságba sodródott Európára hívta fel a figyelmet, ahol erről az utóbbi válságról ráadásul kevés helyen lehet beszélni a politikai korrektség miatt – közölte. Dömötör szerint a jövőben csorbulni fognak azok a fegyverek, amelyekkel ma populistának, rasszistának bélyegeznek egyes politikusokat, és mindenképpen előtérbe helyeződik a globalizáció és a nemzetiség, valamint a migrációpártiság és a migrációellenesség kérdése. Várják Románia közép-európai elköteleződését A panelbeszélgetésen utolsóként felszólaló Németh Zsolt kifejtette: ne féljünk az európai identitástól, hiszen „a mi identitásunk nem lehet ellentétben az európai identitással”. Mint mondta, a mi identitásválságunk abból származik, hogy Nyugat-Európában mesterséges identitást kreáltak. – A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi, magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (...) Az európai projekt ugyanis Trianonról szól. Ha ez nem lesz megfelől válasz, akkor mi? – tette fel a kérdést Németh Zsolt. Olyan jövőképre van szükség, amelyben a kisebbségek, a nemzetállamok és a régiók között is megteremthető az összhang. Kijelentette: Európa jövőjének alakulása magyar nemzeti sorskérdés. Németh Zsolt kitért arra is, hogy közös közép-európai gondolkodásra, fellépésre van szükség, és Románia egyelőre nem jelezte ehhez az elköteleződését. A kapu azonban nyitva áll – jegyezte meg. Kovács Hont Imre