A Hogyan fizess, hogy ne költs? elnevezésű rendezvénysorozat nyitóeseményén olyan könyvelési, pályázati, hitelezési kérdéseket boncolgattak a szakemberek, amelyek közvetlenül érintik és befolyásolják az induló vállalkozásokat. Érdeklődésünkre Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője elmondta: céljuk, hogy az induló vállalkozásokhoz szükséges gazdasági ismereteket és az általuk igénybe vehető hitelezési formákról szóló hasznos tudnivalókat összehangolják.

– A fórum, szakemberek bevonásával, igyekszik minden olyan lehetőséget vagy buktatót bemutatni, amely befolyásolja a vállalkozások hétköznapjait. Igyekszünk minden felmerülő kérdést és problémát átbeszélni és valódi válaszokat adni. Többek között arról is szó lesz, hogy hogyan, mikor érdemes pályázni, mi az a hitelezés, a kamatláb, az ingatlan, a garancia – részletezte Cilip Árpád.

Ugyanakkor hozzátette: jelenleg olyan gondokkal küzd a megye vállalkozói szférája, amelyet gyorsan orvosolni kellene. Az egyik ilyen gond, hogy

a pályázati kiírásokra alig jelentkeznek a Hargita megyei vállalkozások, másrészt a már elnyert pályázati támogatások szerződési feltételeit sem vállalják, és nem írják alá a szerződést.

Ez elsősorban azért fordul elő, mert a támogatások feltétele, hogy a pályázónak saját forrásaiból kell finanszíroznia a költségek egy részét. Az önrész előteremtése meglehetősen nehéz számukra, elriasztja őket a banki hitelek bizonytalansága, változó kamatlába, és ehhez még gazdasági problémák, illetve munkaerőhiány is társul. Cilip szerint ugyanakkor szinte minden probléma leküzdhető, ugyanakkor előfordulhat, hogy működő vállalkozásokat is hátrányosan befolyásol egy olyan fejlesztés, amelyet tudatosan nem gondoltak végig, vagy megtörténhet, hogy valaki belevág egy nagy fejlesztésbe, és utána még ott sem fog tartani, mint ahonnan elindult.

A fórum első tematikus pódiumbeszélgetésén Szakács Paál-István, a Harghita Business Center (HBC) igazgatója, Fancsali Kálmán, a Best Total Consulting cégvezetője és Bogos Ákos, a CSTIT elnöke vettek részt. Szakács-Pál István a HBC inkubátorházról elmondta, hogy ez az ország egyik legnagyobb vállalkozásfejlesztő központja, ahol több mint nyolcvan vállalkozóval állnak szerződéses viszonyban. Zömmel kezdő, háromévesnél nem idősebb vállalkozásokat fogadnak, őket igyekeznek az inkubációs periódusban annyira megerősíteni, hogy utána valós piaci környezetben megállják a helyüket. Emellett több területen is segítenek, nemzetközi mentorhálózatba kapcsolják be, és intézményi vagy magán-befektetőcsoportokkal kötik össze, igyekeznek három–öt év alatt minél jobban segítségükre lenni.

Kifejtette: a komolyabb önrészt igénylő pályázatoknak van jó oldaluk is. Sok olyan személy van, aki eddig minden önrész nélküli vagy nagyon alacsony önrészt követelő pályázaton igyekezett támogatást szerezni, a pályázatot megvalósítani, majd valahogy kihúzta a három-négy éves fenntarthatósági időszakot, ami a támogatás odaítélésének feltétele volt, és utána bezárt.

A 20-40 százalékos önrésszel megvalósítható pályázatok azt vetítik előre, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az életciklusa hosszabb lesz, fenntartható cégeket fognak alapítani, és valóban olyan vállalkozók lesznek, akik értenek ahhoz, amivel foglalkozni akarnak.

Aki vállalkozást alapít, annak három dologgal kell rendelkeznie, mondta. Ez a három a tartalék, a hátország és az érvényesítés. Az első, hogy minden vállalkozó legalább hat hónapnyi tartalékkal kell rendelkezzen, ugyanis külső okok miatt bármikor szüksége lehet rá. A második, hogy szükség van hátországra, ami a családból, barátokból áll, akik ismerik a vállalkozót, tudják, hogy jó szakember, jó az általa kínált minőség, mert az elején ők lesznek azok, akik a terméket, szolgáltatást megvásárolják. Ahhoz, hogy piacot tudjon szerezni magának a vállalkozás, a marketingüzenetek, reklámok célba érjenek, sok idő kell, de addig is fenn kell tartani valamiből. A hátország kiemelten fontos, mielőtt a vállalkozást startvonalra helyezzük. Az utolsó pont, hogy érvényesíteni kell a terméket vagy szolgáltatást, amivel piacra akarnak törni, az áru piacképes kell legyen, és fontos a jó üzletmodell.

Szakács-Pál István az Innovatív vállalkozások indítása és működtetése című előadásában arról beszélt, hogy milyen különbségek vannak a startup vállalkozások és a klasszikus vállalkozások között. Elhangzott:

a startupok innovációs képességgel kell rendelkezzenek, valami újszerűség kell legyen bennük,

emellett fontos a növekedési, bővítési készség is. Ez a kettő adja a magas kockázati faktort, mivel a startupok folyamatosan növekedési kényszerpályán vannak, globálisan mindenhol jelen szeretnének lenni, és ez sokba kerül. A startupoknak mindig nemzetközi céljaik vannak, nem akarnak megmaradni egy ország, régió keretein belül. És fontos a közösségi jelleg, azok sikeresek, akik közösséget tudnak maguk mögé építeni, és támaszkodni tudnak rá.

Előadásában tévhiteket is szétoszlatott, illetve bemutatott egy helyi példát, amelyben ételfutárcégeket hasonlított össze, ennek a végkövetkeztetése az volt, hogy legtöbb esetben az üzleti modell adja meg a különbséget egy másik, ugyanazt nyújtó vállalkozással szemben. Ezután egy esettanulmánnyal bemutatta, hogy milyen bevételekkel és kiadásokkal kell számolnia annak, aki most akar vállalkozást alapítani.

Fancsali Kálmán, a Best Total Consulting cégvezetője kifejtette: egy jó vállalkozó mindig fejlődni akar, épp ezért a profit egy részét vissza kell fektetni a vállalkozás növekedésébe.

– A vállalkozás nem munkahely, hanem életvitel. Egy vállalkozás elindításának az első pontja egy jó ötlet, a második, hogy higgyünk benne, és legyünk elszántak. A pályázatokkal kapcsolatban pedig fontos, hogy

nem kell kompromisszumot kötni, arra pályázz, amit tudsz csinálni, csak olyanba érdemes belekezdeni és pályázni, amiben hiszünk, érdemes megvárni azokat a pályázati kiírásokat, amelyek számunkra megfelelőek és előnyösek.

Soha ne ugorjunk bele olyan pályázatba, amely megköveteli, hogy saját magunkkal kompromisszumot kössünk. Lehetőségek, pályázatok mindig lesznek – fejtette ki Fancsali Kálmán.

Bogos Ákos, a CSTIT elnöke szerint Csíkszeredából hiányzik egy olyan intézmény, amely segítséget nyújt, válaszokat ad a vállalkozni vágyó fiataloknak. Úgy látja, hogy amíg a fiatal megkapja a helyét a vállalkozói világban, kellene valamilyen rendszer, szociális háló vagy segítség, hogy válaszokat kapjon, hogy ne bürokratikus fejetlenséggel találja szembe magát.

A továbbiakban meghívott bankok képviselői ismertették a hitelfelvétel eljárásrendjét, beleértve a hitelkérelem kitöltését, a hitelbírálatot és a hitelszerződés megkötését, valamint a hitelfelvétel folyamatát egy pályázat esetén. Illetve arról is szó volt, hogy a hitel mellett milyen más finanszírozási lehetőségek léteznek. A fórumon bemutatták azt is, hogyan lehet az EU-s pályázatokat banki hitelekkel finanszírozni. A Hogyan fizess, hogy ne költs? című rendezvénysorozat következő eseményeit 2024-ben tartják meg.