Hatalmi kérdés volt a romániai magyar kisebbség ügye a két világháború közti Romániában, a magyar és a román állam párhuzamos magyarságpolitikája, illetve a nemzetközi nagyhatalmi erőviszonyok határozták meg abban a korszakban az erdélyi magyarság sorsát – hangzott el tegnap Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete tudományos főmunkatársának csíkszeredai előadásában. Az erdélyi magyarság a két világháború között című előadásra a Szacsvay Akadémia Az erdélyi magyarság száz éve elnevezésű előadássorozatának második részeként került sor a megyeháza márványtermében. [caption id="attachment_65342" align="aligncenter" width="1000"] Bárdi Nándor. Kevésbé köztudott tényeket is megosztott Fotó: László F. Csaba[/caption] Bárdi Nándor kevésbé ismert történelmi adalékokkal is szolgált. Például megtudhattuk, hogy a két világháború között az erdélyi magyar közösség egyik legnagyobb gondja az volt, hogy nagyon sokan nem szerepeltek a román állam választási névjegyzékében. A második bécsi döntéskor még 80 ezer erdélyi magyar nem rendelkezett román állampolgársággal. Kiss Előd-Gergely