A származás kötelez: bemutatták Oláh-Gál Elvira Nobile Officium II. című kötetét
Bemutatták Oláh-Gál Elvira Nobile Officium II. című kötetét, melyben erdélyi történelmi családok tagjait, nemesi leszármazottakat szólaltat meg mélyinterjúk formájában.
Szép számú közönség gyűlt össze csütörtök este Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának idei első kulturális eseményén, ahol bemutatták Oláh-Gál Elvira Nobile Officium II. című könyvét. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett esemény a konzulátus és a Székelyföld kulturális folyóirat együttműködésével valósult meg. A bemutatott kötetben történelmi családok tagjaival, nemesi leszármazottakkal készült mélyinterjúk olvashatók.
A könyvbemutatón Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld folyóirat szerkesztője ismertette a kötetet és beszélgetett a szerzővel, a rendezvény házigazdája Beke Mihály András első beosztott konzul volt. Az esemény megnyitóján emlékeztettek:
Oláh-Gál Elvira köteteiben történetek, interjúk olvashatók, melyekben a szerző olyan erdélyi, székelyföldi családokat szólaltat meg, amelyekkel nehezen találkozhattunk személyesen, de leszármazottaik köztünk élnek.
Beke Mihály András kiemelte: az interjúsorozat jól mutatja a szerző problémaérzékenységét.
Magyarosi Sándor röviden ismertette, hogy a nobile officium kifejezés fizetés nélküli hivatalt, ugyanakkor nemes kötelezettséget is jelent. Az interjúk tematikájukban ehhez illeszkednek. Oláh-Gál Elvirának olyan személyeket sikerült megszólaltania a régi nemesi családokból, akik nemcsak az osztályuk tragédiáját, hanem még azt a fajta erdélyi nemesi életmódot is megélték, ami azóta eltűnt, és talán ez érhető a leginkább tetten ezekben a beszélgetésekben.
– Azt kerestem, hogy mi az az értékrendszer, mely századokon keresztül megtartotta ezt az osztályt. A hit, a fegyelem, a család, a hazaszeretet, az áldozatvállalás, ezek voltak azok az értékek, melyekhez következetesen ragaszkodtak, és ez jellemezte is őket – mondta Oláh-Gál Elvira.
A két Nobile Officium kötetben megszólaló családok sorsa szorosan összekapcsolódik Erdély történetével, és nemcsak abban a formában, hogy részesei ennek, hanem hogy bizonyos értelemben őrzői is annak. Az ő részvételük a történelemben az, ami a társadalmi helyüket igazolta, emiatt ezek a történetek gyakran visszanyúlnak egészen a középkorig. A szerző arról is mesélt, hogyan zajlottak a kötetben megjelenő beszélgetések. Mint mondta:
nagy munka volt az embereket megkeresni, a családtörténeteket kikerekíteni, a régi históriákat sok esetben közösen „bogozták ki”, rengeteg időt töltött levéltárakban, hogy a családokról és felmenőikről részletesen tájékozódjon, mindez sok, évekig tartó utánajárást igényelt.
Oláh-Gál Elvira és Magyarosi Sándor beszélgetése során az első és a második kötet közötti különbségekre is rávilágítottak. Mint mondták, az első, 2016-ban megjelent Nobile Officium kötetben tizennyolc olyan személlyel készült interjú található, akiknek szinte fele már nincs köztünk. Ezzel szemben, a 2022-ben kiadott második részben már a fiatalabb generációval folytatott beszélgetések vannak. Ez olyan személyeket jelent, akik a második világháború alatt vagy után születtek, tehát megérték a kitelepítettek sorsát, átélték a családjuk, illetve osztályuk tragédiáját, de a kastélyok életét már nem. A szerző úgy fogalmazott:
ők jelentik azt a generációt, amelyről a csíktaplocai Lázár Pál azt mondta: „úrnak születtem s proletárnak neveltek”.
Egy másik kor képviselői, akiket szintén szóra bírt a szerző, a hatvanas években születtek. Ők azok, akik a rendszerváltás körül lettek felnőttek, az ő történeteik inkább a visszaszolgáltatások köré épülnek. A beszélgetés során arra is rávilágítottak: az ifjabb generáció megszólalásaiban olyanfajta optimizmus fogalmazódik meg, amit az ő tágabb perspektívájuk ad a történetnek.
Ez az osztály, melynek tagjai túlélték a tatárt, a törököt, az osztrákot, a kommunistákat, lehet, csak idő kérdése, hogy megérje azt a kort, amikor az idő újra neki fog kedvezni
– összegezte a szerző.
Oláh-Gál Elvira kiemelte: minden interjúalanyának feltette a kérdést, hogy milyen örökséggel jár a különböző generációk tagjai számára a nemesi származás, és mindig figyelemre méltó válaszokat kapott. Ezek alapján tapasztalatait úgy összegezte, hogy a nemesi leszármazottakat a származás kötelezi, amikor döntések előtt állnak.