A Studio 9 művészcsoportosulás csíki képzőművészekből áll, a csoport összetétele, akárcsak az elmúlt tizennyolc évben, néha most is változik, így jelenleg nyolc tagja van. Alkotásaikból minden évben több kiállítást szerveznek helyi és magyarországi városokban egyaránt. Az évente frissülő kiállításuk idei kiadásának Csíkszeredában ezúttal is a Megyeháza Galéria ad otthont.

A csütörtök délutáni megnyitón az érdeklődőket Botár László, a Megyeháza Galéria vezetője köszöntötte. Beszédében rátért, hogy a művészcsoportosulás egy erős, változó időket, hullámvölgyeket megélt, egymást értő alkotók közössége. A kiállítást Túros Eszter művészettörténész méltatta, aki elmondta: a Studio 9 vándorkiállításain olyannyira hozzánk, a helyhez, a kulturális térhez tartozó alkotók állítanak ki újra és újra, akiknek alkotásait éppen megszokottságuk, ismerősségük miatt kihívás lehet friss tekintettel nézni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes. Épp ellenkezőleg, ismerősségük egy mélyebb rálátást tehet lehetővé. Az alkotók kézjegyei, a Studio 9 összeforrt a helyi művészettel, fontos, kitörölhetetlen részévé vált a székelyföldi, erdélyi művészetnek.

– A Studio 9 nemcsak az alkotásokon keresztül beszél a helyi művészetről, hanem története, működésmódja is többféle közelítést kínál. Kérdéseket vethet fel a helyi művészet helyzetéről, helyéről, szerepéről, lehetőségeiről és határairól, az együttműködés, az együtt gondolkodás helyi változatairól, feltételeiről, az egyén és közösség változó viszonyairól

– fogalmazott a művészettörténész.

A kiállított alkotásokról úgy vélekedett, hogy jól érzékelhető, hogy mindenki a maga útját járja, jól kiforrott eszközeivel, jellegzetes beszédmódján merészkedik az ismeretlen nyomába, néhány alkotó pedig egészen új, meglepő megoldásokkal jelentkezik mind tartalmi szempontból, mind kifejezésmódjukat illetően. Erőteljesen érzékelhető, hogy bár mindenki magabiztosan, szakmai profizmussal dolgozik, a keresés, az új minőségekre, lehetőségekre irányuló feszült odafigyelés, a kíváncsiság, a nyitottság mindannyiuk sajátja. Izgalmas lehet felismerni, hogy ki hol tart, hogyan változik, milyen irányokba mutat a művészete.

A tárlat megteremti a lehetőséget, hogy olyan kérdések merüljenek fel, mint hogy a játék, a kockázatok vállalása miként lazíthatják a beidegződéseket, és hogyan nyithatnak új lehetőségeket. Hogy az álom, a mese, a fikció hogyan teremthet valóságokat. Hogy hol kezdődik a festőiség, és meddig terjedhet, mennyire lehet belefeledkezni, elveszteni a kontrollt. Hogy hol húzódnak a határok, és mennyire tágíthatók azok. Hogy az esetleges, a véletlenszerű hogyan alakíthatja az alkotás folyamatát, hogy a világ változásai hogyan és milyen módon reflektálódnak az alkotásokban. Hogy a sajátos tartalmak hogyan nyitnak univerzális kérdéseket, hogy a személyes szólamok hogyan hangzanak a kiállítás szabta keretek között – sorolta Túros Eszter hozzáfűzve, hogy ezen kérdések mentén elindulhat a látogató, de soruk tovább bővíthető.

A Megyeháza Galériában kiállított Studio 9 művészcsoportosulás legújabb tárlata május 9-ig tekinthető meg.

További fényképeink a kiállításmegnyitóról: