Helyszíni szemlét tartottak a múlt héten a csíkszentimrei Henter-kúriánál a Regionális Operatív Program szakértői és megállapították, hogy a felújításra váró, roskadozó kúria több mint 40 százaléka már nem műemlék. A támogatás ezen is múlhat, tudtuk meg Fülöp Kinga alpolgármestertől. [caption id="attachment_44403" align="aligncenter" width="1000"] A Henter-kúria kapuja. Sürgős segítségre van szükség Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption] A csíkszentimrei önkormányzat és polgármesteri hivatal évek óta emberfeletti erőfeszítéseket tesz azért, hogy pályázati pénzek lehívásával megmenthesse a falu legkülönlegesebb és legveszélyeztetettebb épületegyüttesét, a Henter-kúriát – amelynek legrégebbi része a 17. század közepén épült – és a hozzá tartozó kaput. Aktacsomók tucatjait, dokumentumok ezreit állította össze az évek során és nyújtotta be két nagy pályázatra, előbb a Norvég Alaphoz, majd tavaly a Regionális Operatív Programok 5.1 pályázati kiírására, amely amúgy városoknak szólt, de utolsó percekben politikai nyomásgyakorlásra bekerültek falvak is a műemlékvédelem fejezetbe. – Négy alkalommal nyújtottuk be újra a projektet a norvég alapos pályázat után a tavaly novemberben – mondta Fülöp Kinga. – Decemberben közölték velünk, hogy adminisztratív szempontból átment, ami azt jelenti, hogy akták, tervek, engedélyek szempontjából rendben volt. Csütörtökön helyszíni szemlét tartottak, és megvizsgálták, hogy technikai és költséghatékonysági szempontból, valamint az akták eredetisége szempontjából minden megfelel-e a valóságnak. A helyszíni szemlén két független szakértő és három műszaki ellenőr vett részt, akik az áfaváltozás miatt is rengeteg kiegészítést kértek és számos technikai, tervezési dologra rákérdeztek. A tervező, Korodi Szabolcs a technikai kérdésekre válaszolt, Incze Andrea konzulens pedig a kiegészítő kérdéscsomagok válaszait, valamint a költség- és fenntartási tervet ismertette. A művelődési minisztérium régészeti ásatást is előírt, ezt a műszaki kivitelezési tervig el kell végezni, de amíg tart a tél, lehetetlen hozzáfogni a munkához. Már csak félig műemlék – A legnagyobb probléma jelenleg az a megállapítás, hogy a kúria már több mint 40 százalékban nem műemlék – fejtette ki Fülöp Kinga. – Sajnos az 1990-es évekbeli beavatkozások kompromittálták az épületet, és nem tudjuk, hogy pontszámban ez mit fog jelenteni. Szigorúak a feltételek, szigorú az ellenőrzés és biztos ilyen szigorú lesz a pontozás is. Mi azt reméltük, hogy 75 pontot érünk el, de így nem tudjuk, hogy mennyit esik vissza ez a pontszám. Félő, hogy most sem kapja meg a projekt a finanszírozást, és akkor komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan tovább, mert az épület egyre pusztul. Sajnos az 1980–90-es évek gondatlansága, a közösség közömbössége az ügy iránt, az akkori műemlékes szakemberek óriási tévedése és hibája, hogy engedték az épület legrégebbi részét tönkretenni beton és tégla beavatkozással, most megbosszulja magát. Amennyiben nem nyer támogatást a projekt, független szakértőket vonunk be és kérelmezni fogjuk a műemléklistáról való levételét, mert nem fogjuk tudni a műemlék védelmét, konzerválását anyagilag biztosítani – ez az egyik lehetőség, amit a helyi tanács fontolóra fog venni. Nincs országos stratégia, nincs akarat és nincs kellő pénzforrás az értékeink védelmére. Már a magyar kormánynál is próbálkoztunk, de olyan nagy összeg kell a helyreállításra, hogy akkorát nem tudnak biztosítani. Ha nyernének A csíkszentimrei önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében 1 250 000 eurós támogatásra pályázott, amiből az épület felújítása 1 millió euró, a többi a tereprendezést, valamint a fűtés, a villany és a vízhálóza­tokra való csatlakozást biztosítaná. Ha nyernek, múzeumnak, helyi népi kultúrához kötődő tárgyak, eszközök kiállításának és Natura 2000 kiállítótermeknek használhatják majd a kúriát az utolsó elszámolástól számított 5 éven át. Fülöp Kinga abban bízik, hogy a kaput mindenképpen meg­menthetik, és önerőből már idén hozzáfognak a restauráláshoz, amennyiben a közbeszerzésen jelentkezik megfelelő kivitelező. Daczó Katalin