Ferenc pápa tavaly de­cember 18-án engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök hősies fokban gyakorolta életszentségét. Így immár nem az Isten szolgája, hanem a Tiszteletreméltó címet viseli.

Mint dr. Kovács Gergely érsek kifejtette, Márton Áron boldoggá avatási ügye 1990-ben kezdődött, akkor Szőke János szalézi szerzetes volt az ügy posztulátora. 1996. december 5-én juttatták el a Szentszékhez az elkészült aktacsomagot, periratokat. 2003 decemberére elkészült egy újabb összefoglaló, amivel az ügy tovább haladhatott. 2010-ig a kinevezett teológus bizottság tanulmányozta az iratcsomót, meggyőzőnek találta, viszont a hiányosságokra is rámutatott. A posztulátor elkezdte a hiányosságok pótlását, ám 2012-ben meghalt. Ekkor vette át a boldoggá avatási eljárás ügyét Kovács Gergely, aki 2019 év végéig, érseki kinevezéséig tudta vállalni a feladatot, amit tőle az olaszországi dr. Cristiana Marinelli vett át. Azzal, hogy tavaly decemberben a Szentszék elismerte Márton Áron életszentségét, elkezdődött a boldoggá avatási ügy második szakasza. Az egyházmegye főpásztora rámutatott: immár hivatalosan is megkérdőjelezhetetlen a néhai püspök életszentsége, ám a boldoggá avatáshoz bizonyítani kell, hogy Márton Áron közbenjárására csoda történt. 

– Márton Áron közbenjárására történt imameghallgatásokról, gyógyulásokról eddig is kaptunk tájékoztatást, de a boldoggá avatási ügyben bizonyítani kell, hogy csoda történt. Ha valaki azt mondja, rákos daganatot diagnosztizáltak nála, ami Márton Áron közbenjárásra eltűnt, azt igazolni kell. Lehet, hogy igaza van, és lehet, hogy az orvosa elmondja, a beteg az alkalmazott kezelés hatására gyó­gyult meg. Az is lehet, hogy az orvos azt mondja, tudományosan megmagyarázhatatlan a gyógyulás. Ez a csoda. Ehhez még hozzájön a teológiai része is, hogy valóban Márton Áron püspök úr közbenjárására történt-e, és nem a Szűzanya vagy valamelyik szent segítségét kérték

– magyarázta lapunknak az érsek. Megjegyezte: a csodás gyó­gyulásról szóló dokumentációt a Szentszék megvizsgálja, és az alapján dönt az ügyben.

A szimpóziumon dr. Cristi­ana Marinelli az 1921. augusztus 8-án a magyarországi Szig­ligeten született és 1945-ben hitből fogadott tisztasága védelmében vértanúhalált halt munkáslány, Bódi Mária Magdolna életéről és boldoggá avatási eljárásáról is beszélt, miután annak az ügynek is ő a posztulátora. Rámutatott: Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügyében nem volt szükség a csodára, hiszen 23 évesen vértanúhalált halt, ugyanakkor a Márton Áronénál sokkal rövidebb életutat kellett megvizsgálni. Bódi Mária Magdolnát április 29-án boldoggá is avatják. Cristiana Marinelli újságírói kérdésre elmondta: Márton Áron életútját vizsgálva a néhai püspök evangéliumot követő radikalitása ragadta meg.

– A dokumentumokból tisz­tán látszik, hogy radikálisan követte az evangéliumot, illetve kompromisszum nélkül, személyisége teljességében vá­laszolt erre a hívásra, sosem kételkedve ebben. Márton Áron személyiségének az egysége és az evangéliumhoz való hűsége nagyon megérintett

– mondta a posztulátor.