A csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ fogyatékkal élő gyerekeknek és felnőtteknek nyújt segítséget, lehetőséget biztosítva a fejlődésre. A járványhelyzet miatt ők is nehézségekbe ütköztek, mégis sikerült gondjaikra megoldást találniuk. A 2008-ban létrejött Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ fogyatékkal élő gyerekek, fiatalok számára biztosít egyéni vagy kiscsoportos fejlesztési lehetőségeket. Az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon, a felkínált terápiákon keresztül pedig igyekeznek hozzájárulni a kognitív képességek fejlesztéséhez és az önálló életre való neveléshez. – A városban működik speciális iskola, viszont amikor onnan kikerülnek, nincs hova menniük. Ezzel a céllal jött létre ez a központ. A foglalkozásokkal arra törekszünk, hogy megtartsuk azt a szintet, amit már elértek az iskolában. Sajnos sokat itt már nem tudnak fejlődni, de lényeges, hogy az addigi tudásukat se veszítsék el – mondta Györgyicze Katalin szociális munkás. Mint megtudtuk, a foglalkoztató központ munkatársai sérüléssel élő fiatalokkal, gyerekekkel, valamint családjukkal is dolgoznak. – Célunk hozzájárulni a fogyatékkal élőket nevelő családok tehermentesítéséhez, a társadalmi esélyegyenlőséghez, illetve a sérültek önálló életre való neveléséhez – jegyezte meg Bálint Lajos Lóránt, a központ adminisztrátora. Jelenleg 23 fiatal jár napi rendszerességgel a központba, számukra az ott dolgozó pedagógusok, szociális munkások a második családot képezik. A járványügyi korlátozások következtében kis időre meg kellett szüntetniük a mindennapi tevékenységüket, de az előírások betartásával nemsokára visszatérhettek székhelyükre. Györgyicze Katalin szerint nem volt könnyű dolog velük megértetni, hogy kötelező a maszk és kesztyű használata, illetve, hogy a három csoport egyszerre már nem tartózkodhat az épületben. – Nagyon ragaszkodnak egymáshoz, nagyon nagy a szeretet bennük. Sajnos kénytelenek voltunk a három csoportot más időpontokban fogadni, megszüntetni a közös étkezéseket és elhalasztani a szülinapokat. Ha valamelyik társuk, barátjuk betegség miatt nem tud pár napig hozzánk járni, a többiek már érzik hiányát és érdeklődnek, mi történt vele – számolt be Györgyicze Katalin. [caption id="attachment_118200" align="aligncenter" width="2560"] A Szent Ágoston központban készült kézművestermékek. A foglalkozások eredményei[/caption] A reggeleket kommunikációval kezdik, amikor mindenki elmondja, elmutogatja vagy lerajzolja, hogy miként érzi magát és mit csinált azelőtti nap otthon. Kézműveskedni is szoktak, mindig készülnek az ünnepekre: varrnak, rajzolnak, ragasztanak, ezeket pedig megpróbálják értékesíteni az általuk szervezett vásárokon. A testmozgásra is hangsúlyt fektetnek, vannak tornaórák és heti egy alkalommal gyógytornász látogatja meg őket. Részt vettek már lovas-, kutya- és zeneterápián, ezelőtt pedig néptáncot tanultak, amivel közönség előtt fel is léptek. A kognitív képességekre is hangsúlyt fektetnek, hogy aki olvasni és írni tud, az a mindennapokban gyakorolhassa is ezt a tevékenységet. – Próbáljuk bevonni őket a mindennapi tevékenységekbe, hogy érezzék, ők igenis fontosak. Varrnak, festenek, néha segítünk a parkok rendben tartásánál, lefestjük a padokat, és itt a központban be szokták vonni őket a takarításba. Igyekszünk mindenkivel a képességéhez mérten foglalkozni. Már szerelmek is szövődtek a közösségben, és ugyanúgy jelen van a féltékenység is. Egy nagy családdá alakultunk, mindenkiről tudunk mindent, ismerjük a személyét és tudjuk, mikor mire van szüksége – tette hozzá az adminisztrátor. A jövőbeni tervek között szerepel, hogy pályázatok révén ismét igényelhessék a kutya- és lovasterápiát, mert népszerűnek bizonyult a fiatalok körében. Nem utolsósorban pedig, ha a járványügyi helyzet enyhül, szeretnék őket bevonni a munkaerőpiacra, hogy bizonyos feladatkörökben kipróbálhassák magukat, természetesen felügyelettel. – Próbáljuk a város közösségét érzékenyíteni, hogy jobban befogadják őket. Ezelőtt jártunk közösen pizzázni és fagyizni is, ahol ők kellett kikérjék és kifizessék a rendelést. A tapasztalatok nagyok jók, sehonnan sem távoztunk negatív élményekkel, mindenhol megértők és segítőkészek voltak az emberek. Remélem, hogyha vége lesz a járványnak, lassan bevonhatjuk őket a munkaerőpiacra is – fejezte ki reményét Györgyicze Katalin.

Szilágyi Dalma-Orsolya