A Hargita Népe hasábjain megjelenő, főként polgármesterekkel, politikusokkal készült évértékelő beszélgetések sorában – de egy kicsit onnan „kilógva” – ezúttal egy intézmény tavalyi évét, idei terveit térképeztük fel. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban sok izgalmas dolog történt tavaly, és a vezetőség idén még mozgalmasabb évre készül, amelyben a legfontosabb célkitűzés nem változott: a kórház fejlődését, fejlesztését folytatnák, amelyből – beszámolójuk szerint – minden alkalmazott és a fenntartó intézmény is kiveszi a részét. [caption id="attachment_63079" align="aligncenter" width="1000"] A kórház bejárata. Több páciens megy be, több jó hír jön ki Fotó: László F. Csaba[/caption] A kórház vezetőtanácsának tag­jaival beszélgettünk, akik saját feladatkörük szem­pontjaiból ismertették velünk a 2017-es év megvalósításait, valamint a 2018-ra, illetve a többéves, hosszabb távra kitűzött célokat is. Nagy volt a mozgás a kórházban Dr. Demeter Ferenc kórházmenedzser elmondása szerint a korábbi években főként rezidens és végzős orvosok keresték meg a csíkszeredai kórházat, de az intézmény fejlődését jól bizonyítja, hogy ma már más kórházak rezidensei is jelentkeznek, illetve olyanok, akik máshol már sikeres szakorvosok. Tavaly nyolcan távoztak a megyei kórháztól, 17 rezidens és 15 orvos érkezett, utóbbiakból nyolcan szerződtek és heten ügyeletet vállalnak. – Nem véletlen, hogy olyan jól képzett orvosok is keresnek már minket, akik külföldön szakosodtak, sőt többen is jelezték, hogy hazajönnének, többek között Németországból és Magyarországról. Ők már abba a jó folyamatba tudnak bekapcsolódni, amelynek köszönhetően újabb technikákat alkalmazunk, új igényeknek felelünk meg, akár olyanoknak is, amelyekre eddig nem számítottunk – vetítette előre a jövőt a kórház igazgatója. Megítélése szerint mind szakmai, gazdasági és fejlesztési téren jó évet zárt a kórház: 2017-ben közel 52 ezer járó beteget láttak el, több mint 24 ezer beteget a sürgősségi osztályon fogadtak, továbbá 14 ezernél több beteget egy napra utaltak be a kórházba, és majdnem 23 ezer pácienst többnapos bennfekvéssel láttak el. – Ez nemcsak számokban néz ki jobban, mint a 2016-os esztendő, hanem az esetek komplexitása terén is növekedés látható. A szakmában létezik a casemix-index mutató, amely azt hivatott tudomásunkra hozni, hogy milyen összetettek a patológiák. A mi indexünk pedig azt mutatja, hogy nem csak egyszerű betegségeket látunk el. Ez azért lehetséges, mert az orvosaink jó szakmai képzéssel rendelkeznek, jó műszaki hátteret tudtunk nekik biztosítani, aminek köszönhetőn súlyosabb állapotban lévő betegeket is kezelnek. Az utóbbi években 1,15-ről 1,21-re, majd 1,27-re nőtt a casemix-indexünk. Vannak olyan orvosaink is, akik 4-es vagy még afölötti indexet teljesítenek a csúcsszakmákban, mint az idegsebészet, mellkassebészet, de bőrgyógyász és elmegyógyász is teljesített 3-as fölötti értéket – részletezte a kórházmenedzser. Örvendetes ténynek nevezte, hogy idén nagyobb műszerigényt tudtak kielégíteni, az Egészségügyi Minisztérium, Hargita Megye Tanácsa és a támogatóik jóvoltából. Külön kiemelte a Csíki Vállalkozók Egyesülete által szervezett Katalin-bálon összegyűlt adományokat, amelyből műszereket vásároltak a szentegyházi kórháznak, az újszülöttosztálynak és a belgyógyászatnak. De nemcsak ők, hanem a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Maros megyei vállalkozók, egy bukaresti cég, sőt magánszemélyek is támogatták a kórházat. Azt is látják, hogy miben kell még fejlődni A kórházmenedzser szerint vannak még pótolandó hiányosságaik mind szervezési, felszerelési, mind pedig személyzeti szempontból. Arra a felvetésünkre, miszerint az orvosok időnként arra panaszkodtak, hogy a romániai egészségügyi rendszer egyik nagy hiányossága a továbbképzési lehetőségek csekély támogatottsága, Demeter Ferenc elmondta, hogy a kórház is hozzá tud járulni a képzések támogatásához, de sajnos a szűkös anyagi keret miatt nem azon a szinten, ahogy az orvosok elvárnák. Ezért is áll fenn az a visszás helyzet, hogy az orvosok gyógyszergyártó cégek támogatását kénytelenek elfogadni, a kórház és az egészségügyi rendszer pedig kárát szenvedi az ilyenfajta együttműködéseknek. – Sokkal becsületesebb és tisztességesebb lenne, ha tudnánk finanszírozni a képzéseiket. Az első lépés megtörtént, a kórház és Hargita Megye Tanácsa között ilyen irányú együttműködés is létrejött: a továbbképzési rendszer bizonyos válfaját finanszíroznák. Igyekszünk továbbá az általunk megtermelt jövedelem egy részét az orvosok képzésébe visszafordítani, csak még távol állunk attól, hogy a kívánt színvonalat biztosítani tudjuk ezen a téren – mutatott rá Demeter Ferenc. Közelebb a II-es kategóriájú besoroláshoz Dr. Konrád Judit orvos­igaz­gatónak, a főorvosi tanács vezetőjének meglátása szerint a csíkszeredai kórházban szavuk van az orvosoknak, amit meg is hallgatnak, ezért a kórházvezetési, az adminisztratív, a megyei tanácsi, valamint a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság tengelyén jól együttműködnek. Ha jobban teljesítenek, akkor azzal másokon és önmagunkon is segítenek – mutatott rá az igazgató, aki szerint fontos, hogy az osztályvezetők bátran megfogalmazták a rövid, közép- és hosszú távú terveiket. 2017 végén találkozott a kórház vezetősége, az orvosok közössége, valamint a megyei tanács vezetése, hogy az évet közösen is értékeljék. – Tudunk egymás terveiről, és minden osztályvezető ennek megfelelően tudja a sajátját alakítani. Ebben nagy szerepe van azoknak a főorvosoknak, akik hosszú évek tapasztalatával nagy erőt képviselnek a kórházban, hiszen főként az ő javaslataik révén fejlődik a kórház. Már 2016-ban is jó szerződést kötöttünk az egészségbiztosítási pénztárral, a 2017-es szerződés még jobb volt, és a teljesítményünk még azt is felülmúlta. A számítások szerint idén is ennek megfelelő szerződést tudunk kötni. Itt minden összefügg egymással: nagyobb támogatást kaptunk, ennek köszönhetően elindult a kórház struktúrájának átalakítása, amivel elégedettek vagyunk. És bátran mondhatom, hogy egy jó megyei sürgősségi kórháznak megfelelő struktúránk van. Ez pedig úgy alakulhatott ki, hogy bizonyos tekintetben már eleve adott volt, de alakítanunk is kellett a létező és új igényekhez, a jelen lévő szakorvosokhoz, valamint az ezután ideérkező orvosokhoz egyaránt. Sok rezidensünk van továbbá, akik klinikai kórházakban a legmagasabb szinten készülnek, és amikor idejönnek, joggal elvárják, hogy a tudást, amit megszereztek, teljes kapacitással tudják itt a betegek érdekében alkalmazni – hívta fel a figyelmet az orvosigazgató. Meglátása szerint már most el kell kezdeniük a lehetőségeket megteremteni, számítva arra is, hogy a különböző szakok még inkább „finomodnak”. Nagyon érdekes, izgalmas és egyben megnyugtató is, hogy a beteg érdekében ezt meg tudják oldani – véli Konrád Judit. Mint mondta, az új struktúrával új szolgáltatásokat is nyújthatnak a betegeknek, amelyek idén, az egészségbiztosítási pénztárral kötendő új keretszerződésben is megjelennek majd. A kórház számára fontos az, hogy a betegek minden problémájukkal hozzájuk forduljanak. – Az, hogy egy évben minél több beteg forduljon a megyei kórházhoz, a kettes besorolás megszerzésének egyik kritériuma, és ebből a szempontból nagyon jól állunk, mert még a környező megyékből is sokan keresnek fel bennünket, a mi orvosainkat. A betegek nagyon jól informáltak, tudják, hogy milyen szakorvosaink vannak, és ha egy problémával idejönnek, és megoldják azt, akkor a következővel is minket keresnek majd. Tavalyelőtt a kettes kategória ötletét még sokan megmosolyogták. Úgy érzem, a kórház fejlődése azt bizonyította, hogy ez nem elérhetetlen cél, sőt azok a felszerelések, orvosi műszerek, amelyeket idén is sikerült nagy erőfeszítések árán beszerezni, azt bizonyítják, hogy egyre közelebb kerültünk ehhez a célhoz. Nemcsak papíron, hanem maga a kórház is olyan szintre lépett, vagy folyamatosan emelkedik, amely már nyilvánvalóvá teszi ennek a kategóriának a jogos elérését – nyomatékosított a főorvosi tanács vezetője. Az együttműködés a kulcs a sikerhez Minden kapcsolódik egymáshoz, ezért jó az együttműködés a főorvosi tanács, a vezetői tanács, az adminisztratív tanács és természetesen a megyei tanács között. Segíteni csak úgy lehet, ha az ember tudja, hogy miben segíthet – jegyezte meg az igazgató, és külön kiemelte, hogy a megyei tanács részéről nemcsak a kórház adminisztratív tanácsában az önkormányzatot képviselő Zonda Erikával, valamint a megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjével, dr. Tar Gyöngyivel sikeres az együttműködés, hanem Borboly Csaba megyeitanács-elnökkel is. Az ő nyitottságuk is kell ahhoz, hogy a kórház előrelépjen. – Joggal várhatjuk el, hogy az idén a biztosítóval kötendő szerződés még sikeresebb legyen. Arra számítunk, hogy a több beteg, nagyobb személyzeti létszám, több orvos, magasabb szintű diagnosztizálás, kezelés és ápolás, az egyre több súlyos, komplikált eset ellátása nagyobb jövedelmet jelent. A kettes kategória fenntarthatósága szerintem megoldódik. A megyei tanács ebben minket támogat – hangsúlyozta az orvosigazgató. A 2017-es évből a Kórháznapok sikerét külön kiemelte. Szavai szerint nem voltak nagy elvárásai ezzel kapcsolatban, mivel ez volt az első alakalom, amikor megszervezték, de mégis sikeresnek bizonyult. Az igény egyébként abból született meg, hogy meg akarták mutatni magukat, azt, hogy jól dolgoznak, az orvosoknak pedig meg kell mutatniuk az eredményeiket. Konrád Judit szerint az esemény legnagyobb sikere mégis az volt, hogy nem kellett az orvosokat arra kérni, hogy előadást tartsanak, azok, akik jelen tudtak lenni, tudásuk legjavát nagy odaadással mutatták be. A visszajelzések is jók voltak, és azt az eredményt hozta többek között, hogy két egyetemmel – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara – erősítették meg a kapcsolatukat: tudományos kutatásokban, klinikai tanulmányokban kamatoztathatják az együttműködést. Az orvosigazgató szerint már körvonalazódik a következő kórháznapok programja. Az ápolással foglalkozók is fejlődnek Vizi Mária-Melinda ápolási igazgató elmondta, hogy a megyei kórházban ápolási szempontból nem voltak jelentős változások 2017-ben, azonban a személyzeti struktúra változott valamelyest: több asszisztensük volt, mint 2016-ban, jelenleg 441 asszisztens dolgozik a kórház különböző osztályain, míg 2016-ban 426-an dolgoztak. A számok a kórház strukturális átalakítása, valamint új orvosok érkezése miatt is változtak. – Úgy látom, hogy ápolási szempontból – a betegek kiértékelőiből megítélve – egyre inkább meg vannak elégedve az itt nyújtott ápolással. Nincs annyi konkrét panasz részükről. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a megfelelő előírásoknak is eleget tegyünk, illetve emberileg is úgy viszonyuljunk a betegekhez, hogy abban ne legyen kivetnivaló – fejtette ki az ápolási igazgató. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy az ápolási eljárásokat minél jobban dokumentálják, standardizálják az országos szintű leírások alapján. Idén nagyobb hangsúlyt fektetnének a szakmai továbbképzésre, az osztályos szakoknak megfelelően lehetőleg nemcsak az asszisztensek, hanem a betegápolók és a takarítók szintjén. Ugyanakkor elindult a folyamat, hogy minden kórházi alkalmazott részt vegyen legalább egy újraélesztési, elsősegélynyújtó kurzuson. A képzéseket a sürgősségi szakorvosok és asszisztensek segítségével tartják. Továbbá minden osztály külön megszervezi magának a szakképesítést. Fontos beruházások történtek és történnek Gazdasági szempontból is mozgalmas év áll a megyei kórház mögött, tudtuk meg Fülöp Enikő gazdasági igazgatótól. Megítélése szerint szerencsés helyzetben volt az intézmény 2016-ban és 2017-ben is. Jelentős finanszírozásokat sikerült megszerezniük mind a megyei tanács, mind pedig az Egészségügyi Minisztérium részéről. A növekvő tendencia főként az orvosi gárda bővülésének köszönhető. – Sikeres fejlesztést célzó beruházások történtek, amelynek köszönhetően minőségbeli előrelépések érzékelhetők. Jelentősen emelkedett az ellátott betegek száma, ez is hozzájárult ahhoz, hogy kialakult az egyensúly, amely a kórház pillanatnyi gazdasági helyzetét jellemzi. A szerencse azonban sok munkával, erőfeszítéssel jár. A minisztérium év végi pénzosztásából sikerült jelentős összegeket lehívni, több mint 2,6 millió lejt – összegzett a gazdasági igazgató. Mint mondta, a kórházi javítási munkálatokkal vannak elakadva, hiába hirdették folyamatosan a digitális közbeszerzési felületen, nem jelentkezett cég, amely vállalta volna, hogy felújítja, kimeszeli a csíksomlyói tüdőgyógyászati és fertőző részleget, továbbá a központi épületben az onkológiát és a műtőt. A kórház gazdasági osztályán heten dolgoznak, míg a közbeszerzési osztályon nyolcan. A két csapat közösen oldja meg a kórház pénzügyi feladatait. A két csapat idénre már összeállította az átfogó szükségleti listát. Míg tavaly 6,5 millió lejt költhettek beruházásra, 2018-ra 17 millió lej értékben érkeztek igénylések az osztályoktól. Fülöp Enikő szerint nehéz előre megmondani, hogy mit és milyen összegben vásárolnak idén. Hozzátette, azokat a gépeket biztosítják elsősorban, amelyek a legszükségesebbek a sürgősségi ellátásban és az intenzív terápiás osztályon. Márk Boglárka [box type="shadow" ]Az év praxisa a Kárpát-medencében Az év praxisa a Kárpát-medencében elnevezéssel az idén is pályázatot hirdetett a magyarországi, illetve a határon túli magyar háziorvosok, illetve elsősorban az őket ajánló betegek számára a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma. A nyolcadik éve meghirdetett pályázathoz kapcsolódó evpraxisa.hu című honlapon a betegek ajánlhatják háziorvosukat, majd szavazhatnak is a zsűri által kiválasztott tíz magyarországi és tíz határon túli háziorvosra. 2017-ben a külhoni orvosok közül a rangos elismerést dr. Kovács Rozália, Madéfalva község háziorvosa nyerte el. (HN-információ)[/box]