Példátlan bírságot róttak ki két kászoni juhtartó gazdára a Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség munkatársai: feketemunkáért összesen 70 ezer lejre büntették őket. A két érintett mellett a többi kászoni juhos is értetlenül áll a kialakult helyzet előtt. A polgármester kezdeményezésére a munkaügy képviselői tegnap Kászonaltízen próbálták elmagyarázni a gazdáknak az érvényes jogszabályokat. A beszélgetés alatt hamar kiderült: a jogszabályoknak semmi közük nincs a realitáshoz. A megbírságolt gazdák ügyvédet fogadtak és a bíróságon próbálják bizonyítani, hogy jogtalanok a kirótt büntetések. [gallery columns="2" link="file" ids="9098,9097"] [dropcap]J[/dropcap]ogszabályokkal ismerkedtek tegnap reggel a kászoni gazdák. Dologidőben hagyták az állatokat, és a művelődési házban hallgatták a munkaügy képviselőinek előadását. András Zoltán polgármester egy előzetes beszélgetés alkalmával felmerült és megválaszolatlan kérdések miatt látta időszerűnek, hogy a hatóság képviselői a helyszínen válaszoljanak a gazdák kérdéseire. A polgármester helyenként nemcsak a román–magyar tolmács szerepét látta el, de időnként a juhászok helyzetének megismertetésére is kényszerült, hogy érthetővé tegye azok problémáit. A törvényalkotók vaksága A tanácskozásra összegyűlt gazdáknak Ileana Mocrei munkaügyi főfelügyelőhelyettes és Pantelimon Simona igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba. Részletesen elmagyarázták, hogy milyen kötelességeik vannak a foglalkoztatóknak, azaz a juhosgazdáknak. Amennyiben egyéni vállalkozás (I.I.) formájában tevékenykednek, jogukban áll személyzetet alkalmazni. Ha családi vállalkozásként (A.F.) űzik a juhászatot, nem foglalkoztathatnak családon kívüli személyeket. Abban az esetben, ha fizikai személyként dolgoztatnak másokat, akkor a személyi szám alapján (CNP) köthetnek egyéni szerződéseket. Ha nem kötnek munkaszerződéseket, úgy feketemunkának minősül a foglalkoztatás, és minden személy után 10-20 ezer lej közötti bírság róható ki. A juhászok napszámosokként nem foglalkoztathatják a munkásaikat, hiszen a juhászat területe kimaradt a napszámosokra vonatkozó jogszabályból. A gyűlés első félórájában már kiderült: ebben az esetben is felülírja a törvényt az élet valósága, a juhászok tapasztalatain alapuló kérdésekre nincsenek válaszok a törvény szövegében. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a munkatörvénykönyv és a napszámosokra vonatkozó szabályozás módosításra szorul. Ezzel a szándékkal a gyűlésre Tánczos Barna szenátort is meghívták, de a találkozó idején a szenátor telefonon jelezte: más teendői miatt nem tudott részt venni. A gyűlésen jelen lévők azzal is egyetértettek, hogy a konkrét helyzet a juhászokat érinti, de a mezőgazdaságnak számos olyan területe van, ahol a Munkatörvénykönyv előírásainak betartása gyakorlatilag lehetetlen. Minimálbér a juhásznak A tegnapi törvényismertetőn a gazdák figyelmébe ajánlották, hogy egy ideje nincs munkakönyv, de helyette van országos elektronikus nyilvántartó (REVISAL), amelybe az alkalmazás előtt egy nappal be kell jelentsék a foglalkoztatott személyt. Ugyanakkor a ledolgozott órák számát is vezetni kell, aminek elmulasztása újabb büntetést vonhat maga után. Az alkalmazás csak minimálbéren történhet, amely jelenleg 1050 lej. Ezután pedig minden járadékot be kell fizetni az államkasszába. Amennyiben ennél kevesebbet írnak a szerződésbe, azért is bírságolható a munkaadó 1000–2000 lej közötti összegre. A juhok mellől ez másként látszik A gazdák, bácsok türelmesen és szótlanul hallgatták egy darabig a felügyelőség munkatársait. Egy félóra után pedig olyan kérdéseket fogalmaztak meg, amelyekre a törvénykezés alapján nem tudtak válaszolni a hatóság képviselői. A gazdák szerint nehéz segítséget találni az esztenákra, így gyakran elesett emberek vállalják ezt a munkát. Iratok nélkül jönnek a juhok mellé, amikor gondolják, tovább is állnak. Kiszámíthatatlan és megbízhatatlan emberekkel is dolguk van – fogalmaztak a gyűlésen. Az sem egyedi eset, amikor télen élelmet vagy pénzt kérnek a gazdáktól a pásztorok, azzal az ígérettel, hogy nyáron ledolgozzák. Ezekben az esetekben nem kapnak fizetést, így munkaszerződésről is nehéz beszélni – érveltek a gazdák. A kászoni juhászok körében az is gyakori, hogy 3-5 gazda összeáll, és közösen végzi a juhok gondozását. Egymás munkájáért szintén nem fizetnek, így mi alapján készítsenek munkaszerződést? – hangzott a kérdés. Feljelentés alapján ellenőriztek A gyűlésen az igazgatóság munkatársai is elismerték: mindkét megbírságolt személy esetében feljelentés alapján érkeztek a helyszínre ellenőrizni, a szakmai titoktartás miatt azonban nem mondhattak többet az ügyről. Tamás Mártont 30 ezer lejre büntették. Őt állítása szerint egy korábbi juhásza panaszolta be a helyi rendőrségen, azt állítva, nem fizették ki a munkáját. Lapunknak elmondta: kerékpárt, bicskát, mobiltelefont vásároltak a pásztornak. A gazda szerint, amikor utoljára befogadták az illetőt, Udvarszékről jött vissza gyalog, enni adtak és felkarolták. Tamás Márton 30 éve foglalkozik juhászkodással, jelenleg 550 juhot és kecskét rendeznek. Beszélgetésünk alatt is nehezen tudta visszafojtani könnyeit, amikor arról beszélt, hogy el kell adja az állatait. Nem lát más kiutat – mondta. Megjegyezte: a későbbiekben megírandó fiatal gazdapályázat miatt jegyeztették be egyéni vállalkozását májusban, így annak még nem is volt tevékenysége. Az ügy másik érintettje Fábián Júlia, akit élettársa, Balázs Lajos képviselt a gazdák megbeszélésén. 40 ezer lejes bírságot kaptak a feketén foglalkoztatás miatt. Balázs Lajos szerint hiába magyarázta az ellenőröknek, hogy nem pénzt adnak az embereknek. Az érintett elmondása szerint a tél folyamán segítettek az embereknek takarmánnyal és élelemmel, annak fejében, hogy ezt nyáron munkával róják le. Balázs Lajos úgy látja: egy-egy pályázat elkészítése során nem tájékoztatják a pályázót eléggé, hogy milyen következményei lehetnek a nyertes pályázatnak. Peres úton keresik igazukat Mindkét megbírságolt gazda elmondta: peres úton keresik igazukat, megfellebbezték a kirótt 30, illetve 40 ezer lejes bírságot, és igyekeznek bebizonyítani, hogy jogtalan volt az eljárás. A munkaügyi igazgatóhelyettes is elmondta: nem áll módjukban felülbírálni egyetlen munkatársuk ténykedését sem, mindenki maga vállalja a felelősséget a munkájáért. A gazdáknak azonban joguk van a törvényszéken keresni igazukat. Ileana Mocrei egyetértett az észrevétellel, hogy a törvényben szabályozott bírságok túlzottak, szükség van törvénymódosításra. A munkaügyi igazgatóság képviselője szerint a napszámos-törvény is módosításra szorul. Itt a piros, hol a piros András Zoltán polgármester a találkozón figyelmeztette a gazdákat: ha valaki juhot vagy sajtot kér a gazdáktól, nem kell megijedni, ezt is jelenteni kell, akkor is, ha a polgármesteri hivatal alkalmazottairól vagy más intézmények képviselőjéről van szó. A községvezető egyben arra is figyelmeztetett, a gazdák egymás között is össze kell fogjanak, mint fogalmazott, egymás feljelentgetésének véget kell vetni – a községben a gazdák hetven százaléka állattenyésztéssel foglalkozik, így bárki érintett lehet a következőkben. – Falun élve mindenki tudja: olyan nincs, hogy napszámost ne kelljen foglalkoztatni – jegyezte meg a polgármester. Következtetésként elmondta: mivel bármelyik nap visszatérhetnek az ellenőrök, el kell kezdeni a szerződések megkötését az emberekkel. Daczó Dénes