Stier Zsuzsa, a Lilapont Egyesület munkatársa, gyógypedagógus elmondta, előadásaik során szó esett többek között a szenzoros feldolgozási zavarokról, de gyakorlatiasabb találkozójuk is volt, amikor fejlesztő játékokat mutattak be, sőt el is készítették azok néhány változatát a résztvevőkkel. Szerveztek már találkozót a különböző fejlesztésekkel kapcsolatosan is, hogy bemutassák, milyen lehetőségek érhetők el a városban, de boncolgatták napjaink egyik legaktuálisabb és legkényesebb témáját is: az online média hatását a gyermekek fejlődésében.

– Úgy gondoltuk, ez is olyan téma, amiről beszélni érdemes, sőt beszélni kell

– fogalmazott Stier Zsuzsa gyógypedagógus, aki a beszélgetés meghívottjaként tartott előadást Kisgyermekek a képernyő előtt címmel. Mint mondta, ez a téma mindannyiunk közös ügye, szülőként, pedagógusként egyaránt megkerülhetetlen, amivel mindenképp foglalkozni kell. Néhány nemrég elvégzett kutatás eredményének ismertetése mellett a szakember kitért az agy fejlődésére, arra, hogy milyen hatásai vannak a túlzott képernyőhasználatnak, de szóba került a szülők problémás telefonhasználata is, hiszen ez is megkerülhetetlen a témában. Mindemellett a hosszú távú célok megfogalmazásáról, valamint a szakértők által javasolt szabályokról is megosztották gondolataikat. 

Hosszú távon is kihat

– Egyes kutatások szerint a telefonhasználat gyakoriságát, vagyis az agyban keletkező változásokat a gyerekek körében az MRI is kimutatja. A túlzott telefonhasználat szürkeállomány-csökkenéssel jár

– ismertette a szakember. Mint mondta, egyéves kor alatt a babák nem képesek arra, hogy kép­ernyőről tanuljanak, ehhez kimondottan emberi kapcsolatok szükségesek. A túlzott képernyőhasználattal ugyanakkor autistákra jellemző tulajdonságok is megjelenhetnek nem autista gyerekeknél. – A szociális készségekben, a kommunikációban is megmutatkoznak a hatások. Sok gyermek zaklatottabb lesz a túlzott médiahasználattól, gyengébb verbális képességekkel rendelkezik, sokkal később kezd el beszélni, és tapasztaltunk már mi is itt, Udvarhelyen olyat, hogy nem magyarul, hanem angolul kezdte el a gyermek a szavak formálását – ismertette a pszichológus. 

Kiemelte, a digitális eszközök túlzott használata nyomán az elmélyült gondolkodás kimaradásának is nagy hátránya lesz a későbbiekben, illetve az unatkozás, üresség érzése is eluralkodik a gyermekeken, mivel nem tanulnak meg a hagyományos játékokkal játszani. 

– Ezek hatással lesznek később az iskolai előmenetelre, összességében a gyermek egész személyiségére; arra, hogyan pihen, hogyan választ párt, de akár a közösségi életére is kihat

– mondta a szakember. 
Megtudtuk azt is, hogy a kisgyermekek agya sokkal érzékenyebb a környezet ingereire, hiszen ebben a korban tanulunk meg koncentrálni, szókincset gazdagítani, mások érzelmeit értelmezni, mindezek pedig a tanulás és a sikeresség alapjai.

Következtetések, veszélyek

Egy longitudinális vizsgálat eredményeit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy összefüggés van a túlzott képernyőhasználat és a kilencéves korban mért végrehajtó funkciók között. A kütyük használatakor dopamin termelődik a szervezetben, amely boldogsághormon, és ez vezethet később függőségekhez.
A szülők problémás telefonhasználata nagyban kihat a gyermekek kütyühasználatára és a kapcsolatukra is.

– Nagyon fontos a saját digitáliseszköz-használatunkkal nyújtott példa. Hiába mondjuk, hogy azonnal tedd le a kütyüdet, ha közben a mi kezünkben ott van a telefon. Ez így biztos nem fog menni. Ha a legmegfelelőbb környezetet akarjuk a gyermekeinknek a fejlődéshez nyújtani, akkor ehhez a legfontosabb a válaszkész jelenlét, amikor ott vagyunk, reagálunk rájuk, és azt tudjuk nyújtani, amire szükségük van

– hangsúlyozta Dimén-Varga Tünde. 

Tanácsok, javaslatok
A gyógypedagógus néhány jótanáccsal is ellátta a jelenlévőket azzal kapcsolatosan, hogy hogyan használjanak kütyüket a gyerekek, hogy az a legkevésbé ártson, illetve más szakértők tanácsait is megosztotta. Mint mondta, lefekvés előtt, illetve étkezések alatt egyáltalán nem ajánlott a kütyühasználat, de az altatási procedúrának sem szabadna része legyen a digitáliseszköz-használat. 

– Igen fontos továbbá az életkornak megfelelő tartalom kiválasztása. Ne hagyjuk gyermekünket magára a képernyővel, és bármit is lát, beszéljük meg vele, amit nézünk, azt kapcsoljuk össze a valósággal

– magyarázta. 
Hangsúlyozta ugyanakkor a digitáliseszköz-használatra vonatkozó szabályok fontosságát, amelyeket a gyermekekkel közösen érdemes meghozni és betartatni. 

– Minél nagyobb a gyermek, annál inkább legyen ő is részese a szabályok megalkotásának

– vélekedett.
A képernyőhasználatba a televízió, laptop, telefon, tablet és mindenféle kütyü használata beletartozik. 0–2 éves kor között a szakértők egyáltalán nem ajánlják ezek használatát, 2–5 éves kor között pedig egy óra eszközhasználatot javasolnak naponta.