Hirdetés

Hiteles és izgalmas magyar alkotás

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 4 perc
Hiteles és izgalmas magyar alkotás
Fotó: Gegő Imre, Csíki Székely Múzeum

Olyan sorozatot kezdtek sugározni néhány hete péntek esténként a Duna TV-n, melynek hatására bocsánatot kértem a szobától, melyet hónapok óta raktárnak használok, mivel ott a televízió – de a Tündérkertet mindenkinek látnia kell! 
Fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepli idén a Csíki Székely Múzeumnak otthont adó Mikó-vár, melyet egész éves eseménysorozattal ünnepelnek. Az ünnepi sorozat októberi alkalmát szinte tűkön ülve vártam, ugyanis Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának az első, Tündérkert című kötete alapján készült történelmi kalandfilmsorozat tagjaival találkozhattunk a közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítésen.
Az eseményen Madarász Isti, a sorozat rendezője, Oborni Teréz, a produkció történész szakértője, a Bethlen Gábort alakító Bokor Barna, a Foktűi Mátét alakító Dimény Levente és a Nagy András hajdúvezért megformáló Pál Attila volt jelen, a moderátor szerepét pedig Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője töltötte be.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


A csíkszeredai közönségtalálkozón először Oborni Teréz helyezte történelmi kontextusba a sorozat cselekményét, amiről az érdeklődők megtudhatták, hogy valós történelmi szereplőket felvonultató, de sok fikciót tartalmazó alkotásról van szó. A történész elmondta: nagy öröm volt számára, hogy a produkció részese lehetett, izgalmas kutatómunka volt, ahogy a fennmaradt elbeszélő forrásszövegekből, a korszak különböző írásaiból, naplóiból gyűjtöttek információkat, merítettek ihletet.

Gegő Imre, Csíki Székely Múzeum
Kifejtette: a film készítői olyan szakértőt is választhattak volna, aki sokkal keményebben ragaszkodik a történelmi hűséghez. Ő viszont felmérte, hogy ez filmsorozat lesz, melynek szórakoztatónak kell lennie a nézők számára, miközben elvezet a 17. századi Erdély világába, ám lehetőséget is ad a művészeknek, hogy a történetet úgy fűzzék, hogy az izgalmas legyen. Mint megtudtuk, a történetbe elképzelt elemek, apróságok is belekerültek, így szem előtt kell tartanunk, hogy ez nem egy dokumentumfilm. A korszak alapelemeit ragadták és tartották meg, de a forgatókönyv­írás során a művészi csapat szabad utat hagyott saját elképzeléseinknek, így alakult ki a történet egésze, ismertette Oborni Teréz.

Gegő Imre, Csíki Székely Múzeum
A közönségtalálkozón felmerült a kérdés, hogyan lesz egy történelmi korból, illetve regényből sorozat, mire Madarász Isti rendező annyit felelt: lassan. Hozzátette: baltával álltak neki a történelmi tényeknek, darabokra aprították, de igyekeztek megtartani annyi részletet, amennyit csak lehetett, hiteles maradni úgy, hogy közben minden epizód vége annyira érdekes, izgalmas legyen, hogy a néző kívánja a folytatást. A történetet hozzáigazították a 21. századi tévésorozatos szokásokhoz és divathoz. Mint ismertették, nem az autentikus erdélyi helyszíneken forgattak. Egyrészt logisztikai szempontból nehéz lett volna a sok utazást megszervezni, másrészt a helyszínek már nem úgy néznek ki, mint akkoriban, a szereposztásban viszont tizenhét erdélyi színész kapott helyet.
Az izgalmas magyar sorozat epizódjait péntek esténként láthatjuk a Duna TV-n, de internetes felületeken is visszanézhető, én jó szívvel ajánlom mindannyiuk figyelmébe!



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!