Áprilist a tavasz viszontagságos, bolondos hónapjaként is ismerjük, ami hol a nyarakat megszégyenítő meleggel, hol a télies időjárással teszi próbára a gazdák, a veteményes- és gyümölcstulajdonosok idegeit. Ha mindez nem volna elég, a májusi fagyosszentek is tovább borzolják a kedélyeket, esetenként nem kis károkat okozva a kiskertekben, ültetvényekben. A kedvezőtlen időjárási viszonyok azonban nemcsak fagykárokat, hanem több betegség elterjedését is megelőlegezik, melyek ellen csak a megelőzés bizonyul hatékony orvosságnak.

Fátyolfólia – pajzs a fagy ellen
Elsőként érdemes leszögezni, hogy a fák is tudnak a maguk módján védekezni a fagyok ellen. Az almafajoknak például bimbós állapotban a legérzékenyebbek a virágai (‑1, ‑2 Celsius-foknál már károk keletkezhetnek), ám ha épp csak megpattantak a rügyek, akár ‑5 Celsius-fokig is ellenállóak tudnak maradni. Ha viszont a hőmérséklet jóval fagypont alá csökken, érdemes a kisebb gyümölcsfákat fátyolfóliával védeni, megelőzve a fagykárokat. Nagyobb méretű és mennyiségű gyümölcsfa esetén azonban más megoldással kell előrukkolni: ültetvényekben főként füstöléssel szoktak védekezni a fagy ellen, ami leszorítja a meleg levegőt, ezzel néhány fokkal melegebben tartva a gyümölcsös környezetét. A fátyolfólia ugyanakkor zöldségesekben, epresekben és a palánták megvédésében is hatékony eszköznek bizonyul. A gazdaboltokban beszerezhető anyag használatával akár két-három fokkal is megnövelhető a palánták és a növények körüli légtér hőmérséklete.

Fagyvédelmi öntözés
Tőlünk nyugatabbra, Franciaország és Olaszország szőlőtermelő vidékein népszerű megoldásként van jelen a fagyvédelmi öntözés. Környékünkön ez a védelmi megoldás még nem terjedt el: noha hatékonynak bizonyul, roppant költséges és helytelen használat esetén akár veszélyes is lehet. A módszer során mikroszórófejekkel permeteznek vizet a szőlőültetvényre, aminek következtében nagy méretű jégcsapok keletkeznek. Mivel fagyás során a víz hőt ad le a környezetnek, a leadott hő melegebbé teszi az ültetvény levegőjét, így nagyobb fagyok esetén is nagyjából ‑1 Celsius-fok körüli hőmérsékletet tudnak fenntartani. A módszer hátránya, hogy az öntözés időtartamára és elkezdésére nagyon figyelni kell, hiszen ha túl sokáig öntöznek, a méretesre nőtt jégcsapok összetörhetik a növényeket, ezzel jelentős károkat okozva.

Betegségek felismerése, megelőzése
A fagykár megjelenését virágzáskor a fák koronáján megbarnult virágszirmok, virágzást követően a terméskezdemény lehullása mutatja. Természetesen van a fáknak tisztulási fázisa, melyek során elhullatják a nem megfelelő terméskezdeményeket, ám ezek korántsem annyira látványosak, mint fagykár esetén. A hűvös, csapadékos idő csonthéjas gyümölcsök esetében a moníliás fertőzés elterjedésének is kedvez, ugyancsak hűvösebb időben terjednek a lisztharmatbetegségek is. Ezt követően főként almafajoknál a varasodás, csonthéjasoknál pedig a különféle levélbetegségek kialakulása fenyeget, melyek ellen elsősorban megelőzéssel lehet védekezni. 
A betegségek megfékezésére kiválasztott védőszerek használatakor rendkívül fontos figyelni arra, hogy azok mennyire károsak a méhekre, és arra, hogy azokat az esti órákban permetezzük ki a fákra. Az esti permetezés azért fontos, mert a szerek felszívódási ideje nagyjából hat óra, így a reggel gyűjteni induló méhekre már nem, vagy csak minimális mértékben fog veszélyt jelenteni a védőszer. Permetezéskor a szer koncentrációjára is fontos figyelni, mivel a túl erősre kevert folyadék károsíthatja a beporzást.

Védekezés levéltetű ellen
Tavasszal a levéltetvek megjelenése is nagy károkat okozhat a kertekben, ellenük a házilag készített kencék és permetek – melyek inkább riasztó jellegűek – nem bizonyulnak hatásosnak. A csalánlé nagyon kellemetlen szagú, de nem hatásos megoldás, a lúgos termékek pedig – például a káliszappan – csak kis mértékű tetűtámadás esetén válnak be. A szakszerű kezelést ezért az első levéltetvek megjelenésénél el kell kezdeni, mielőtt a levelek nem göngyölődnek be.
Megfékezésükre hatásos és egyben természetes szer a narancsolaj‑kivonat, amivel a levelek fonákját kell alaposan lekezelni. Ez a szer annyira kiszárítja a levéltetvek bőrét, hogy azon sebek keletkeznek, így a kártevő elpusztul. Érdemes megjegyezni, hogy a levéltetveknek nagyon sok természetes ellensége van, így figyelni kell arra, hogy ne használjunk széles spektrumú rovarölő szereket, ami a katicabogarakra, fülbemászókra és fátyolkákra is kártékony hatással lehet.