A romániai áramár hetvenszer magasabb, mint Iránban – ahol a világon a legolcsóbb az energia –, és majdnem hatvanszor alacsonyabb, mint a Bermudákon, ahol a legdrágább. Ezzel a világon a 21. helyet foglalja el a 144 országot listázó rangsorban – írta a Digi24 az Intelligens Energia Egyesület elemzése alapján.

Keveset és rosszul termel az ország

Az elemzés szerint Romániában az energia drágaságát főleg az okozza, hogy az ország nem rendelkezik elegendő vagy hatékonyan kihasznált termelési kapacitással. Előfordul, hogy a hazai áramtermelés nem fedezi a fogyasztást, ezért az ország kénytelen drágábban importálni. A helyzetet tovább rontja, hogy a szállítási és elosztási hálózatokban nagy az energiaveszteség, egyes térségekben a megtermelt áram akár ötöde is „elveszik”, mielőtt eljutna a fogyasztóhoz. A költségeket az is növeli, hogy az európai kibocsátási tanúsítványok ára jelentősen megemelkedett, ami drágítja a fosszilis energiahordozókból előállított villamos energiát. Közben a megújuló energiaforrásokra való átállás is sok pénzt igényel: a napelemek, szélturbinák telepítése költséges, ráadásul termelésük erősen időjárásfüggő, így a rendszert gyakran drágább, hagyományos forrásokkal kell kiegyensúlyozni. Problémát jelent az is, hogy Románia alacsony kereslet idején exportál, amikor az árak alacsonyak, viszont nagy fogyasztás idején kénytelen drágán importálni. A víz-, szél- és napenergia-termelés ingadozásai – például aszály vagy szélcsend idején – tovább növelik a költségeket, mert ilyenkor a termelőknek fosszilis energiahordozókhoz kell nyúlniuk. Végül az utóbbi években az adók és jövedéki terhek is jelentősen emelkedtek, ami szintén hozzájárult az energiaárak folyamatos növekedéséhez.

Az európai piaci helyzet sem segít

A romániai energiaárakat nemcsak a belső tényezők, hanem a külső hatások is jelentősen befolyásolják. Az utóbbi években a Délkelet-Európában megugrott energiaigény is hozzájárult a dráguláshoz. Ennek fő oka, hogy Ukrajna energiarendszere a háború következtében súlyosan megrongálódott, míg a Moldovai Köztársaság nem rendelkezik elegendő tüzelőanyaggal az áramtermeléshez. Románia és a térség többi kelet-európai országa csak korlátozottan kapcsolódik a nyugat-európai energiahálózatokhoz, így amikor a régióban hirtelen megnő a kereslet, nem lehet olcsóbb áramot importálni azokból az országokból, ahol többlettermelés van. Ez jelentős árnövekedést okoz a helyi piacon. A drágulást fokozza az is, hogy Európa-szerte emelkedett a földgáz és más energiahordozók ára, ami automatikusan megdrágította a villamosenergia-termelést is. A megújuló energiaforrások változó teljesítménye – például aszály, szélcsend vagy kedvezőtlen időjárás esetén – szintén növeli a költségeket, mivel ilyenkor a rendszernek drágább, hagyományos forrásokkal kell egyensúlyt tartania. Az ukrajnai háború tovább nehezítette az energiaellátást, mivel felborította a tüzelőanyag-ellátási láncokat és növelte a piaci bizonytalanságot.

Nem tudja mindenki kifizetni a számlát

Az elemzés szerint a következmények súlyosak: a becslések szerint a román lakosság 32–45 százaléka energiaszegénységben él, vagyis nehezen tudja fedezni az energiafogyasztás költségeit. A háztartások ötöde az országos átlagfogyasztás felét sem éri el, Északkelet-Romániában pedig majdnem minden harmadik család nem tudja kifizetni a számláit.
Az alacsony jövedelmű háztartások emiatt más kiadásaikon kénytelenek spórolni, ami visszafogja a fogyasztást és a gazdaságot. A vállalatok is nehéz helyzetbe kerülnek: a magas energiaköltségek rontják versenyképességüket, visszafogják a beruházásokat és a fejlesztéseket, sőt egyes cégeket a csőd szélére sodornak.
A 2024-es Európai Beruházási Bank felmérése szerint a romániai cégek több mint 80 százaléka tartja az energiaárakat beruházási akadálynak – az iparban ez az arány közel 90 százalék, az építőiparban 86, az infrastruktúrában 82 százalék. A kis- és középvállalatok különösen sérülékenyek, mert kevesebb tartalékuk van az emelkedő költségek ellensúlyozására.