Az Európa Tanács felügyelete alatt működő, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) jelentésében mindenekelőtt azt írta, a Romániában elismert húsz nemzeti kisebbség nyelve közül tíz – bolgár, horvát, cseh, német, magyar, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán – részesül magasabb szintű védelemben. Ennek oka, hogy Bukarest kötelezettségeket vállalt használatuk biztosítására, különösen az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a közigazgatás, média, a gazdasági és társadalmi élet, a kultúra és a határokon átnyúló kapcsolatok területén.

Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának betartását ellenőrző szakbizottsága megjegyezte, a dokumentum az albán, az örmény, a görög, az olasz, a macedón, a lengyel, a roma, a ruszin, a tatár és a jiddis nyelveket is védi. Kiemelték, hogy az ország kisebbségi nyelveket védő jogrendszere általános védelmi keretet biztosít, és jelentős anyagi támogatásban részesít tizenkilenc nemzeti kisebbséget kultúrájuk népszerűsítésére és nyelvük használatára.

Aggodalmuknak adtak hangot azonban amiatt, hogy a jogszabályokban a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magasnak tűnik, és rugalmatlan alkalmazása esetén megfosztja a kisebbségi nyelveket beszélőket a nemzeti jog által biztosított teljes védelemtől.

A 2021-es népszámlálást illetően – amely a nemzeti kisebbségek lélekszámának csökkenését tükrözte – a szakértők arra kérték az illetékes hatóságokat, hogy tekintettel az országban elő, legalább 199 ezer roma nyelvet beszélő emberre, támogassák továbbra is ezen kisebbség jelenlétét a közéletben, különösen az oktatásban – tájékoztat az MTI.

A jelentés a német és a magyar nyelv helyzetét az oktatás területén „nagyon kedvezőnek” ítélte, a szakértők ennek ellenére felszólították Romániát, hogy mielőbb kezelje a cseh és a roma kisebbséget is súlyosan érintő tanárhiányt.

Egyes kisebbségi nyelvek használatát a bírósági eljárások területét illetően a szakbizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a polgári és közigazgatási eljárások során a kisebbségi nyelven írásos dokumentumokat benyújtóknak kell viselniük a fordítás többletköltségeit. Ez ellentmond a kisebbségi charta rendelkezéseinek – hívták fel a figyelmet.

A jelentés végezetül méltatta a kisebbségi nyelvű kulturális tevékenységek „erőteljes és átfogó” kínálatát, a rádióműsorok kielégítő számát, valamint azt, hogy a köztelevízió külön műsorokat sugároz magyar, német és más kisebbségi nyelveken.