A romániai válaszadók az uniós tagságból eredő előnyök közé sorolták az ezzel járó új munkalehetőségeket (42 százalék), az életszínvonal emelkedését (28 százalék), az EU hozzájárulását a béke fenntartásához (25 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (25 százalék) is.

Uniós viszonylatban a válaszadók az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (34 százalék) sorolták a főbb előnyök közé. Az EU-ról alkotott kép nem változott 2023 márciusa óta: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Európai Unióról. Romániában a polgárok 49 százalékának pozitív, 35 százalékának semleges, 14 százalékának negatív képe van az unióról.

Az uniós polgárok 70 százaléka (a romániaiak 60 százaléka) szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre.

Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Ezeket az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (egyaránt 29 százalék) követi. A jelenleg a kilencedik helyen álló migráció és menekültügy kérdése (18 százalék) 7 százalékpontos növekedést mutat tavaly ősz óta.

A román állampolgárok szerint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (42 százalék), a közegészségügy (35 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34 százalék) azok a területek, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie.

A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak.

A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal kevesebb, mint 2023 tavaszán) gondolja úgy, hogy csökkenni fog az életszínvonala a következő egy évben. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése. A román állampolgárok körében 57 százalékos ez az arány.

Az európaiak többsége (53 százaléka) és a romániaiak 59 százaléka szívesen látná, ha az Európai Parlament szerepe növekedne; ez a többségi vélemény huszonegy tagállamban.

Az európaiak 57 százaléka érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt – ez a 2023 tavaszán jegyzettel szinte megegyező arány (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb a legutóbbi EP-választásokat megelőző ugyanezen időszakban jegyzettnél.

Az európai polgárok 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha egy héten belül lennének az EP-választások, ami 9 százalékponttal magasabb arány a 2018 őszén jegyzettnél.

Ha egy hét múlva lennének az európai választások, a románok 75 százaléka menne el szavazni; ez az ötödik legjobb arány az EU-ban Dánia (86 százalék), Hollandia (82 százalék), Svédország (80 százalék) és Lengyelország (76 százalék) után. 2018 őszéhez képest, amikor a románok 55 százaléka mondta azt, hogy elmenne szavazni, ha egy héten belül tartanák az európai parlamenti választásokat, ez 20 százalékpontos növekedést jelent, és a második legnagyobb arányú emelkedés az EU-ban (Lengyelország után, +23 százalékpont) – írja az Agerpres hírügynökség. 

„Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon!” – idézte az EP közleménye Roberta Metsola elnököt.