Románia energetikai helyzete: a román ipar teljesítményének sötét tükre
Csütörtökön bukaresti sajtótájékoztatón mutatta be Antal Lóránt, az RMDSZ szenátora, a szenátus energiaügyi, energetikai infrastruktúráért és altalajkincsekért felelős bizottságának elnöke az energymap.ro platformot. A platform egy interaktív online térkép, amelyet Antal Lóránt saját kezdeményezésére hozott létre, hogy átfogó képet nyújtson Románia villamosenergia- és földgáztermeléséről és -fogyasztásáról 2021 és 2023 között.
Antal szerint az ország energiahelyzete és az elmúlt évek alakulása fontos adatokat tár fel a romániai gazdaság irányáról. „Tekintettel arra, hogy az energiafogyasztás mértéke mindig szoros kapcsolatban állt egy ország gazdasági teljesítményével, az energymap.ro oldalon összegyűjtött információk egy negatív tendenciát mutatnak, amely országunk ipari szektorát érinti" - folytatta a szenátor.
Antal kiemelte, hogy az elmúlt három évben Románia villamosenergia-fogyasztása 8%-kal, a földgázfogyasztás pedig 21%-kal csökkent. Ez különösen aggasztó, mivel a nem-háztartási, azaz a gazdasági szereplők földgázfogyasztása 25%-kal esett vissza.
Jelenleg a nem-háztartási fogyasztás az összes villamosenergia-fogyasztás körülbelül 72%-át, a földgázfogyasztásnak pedig 64%-át teszi ki. A megfigyelt tendenciák világosan az ipari tevékenység hanyatlására utalnak, amelynek oka elsősorban az energiaválság, valamint a gazdaságösztönző politikák hiánya. Elég csak a 2023-as GDP-növekedést megnézni: mindössze 2% volt
- részletezte.
„Ha a fogyasztást egy főre vetítjük, a villamosenergia éves 2.2 MWh/fő értéke Európa sereghajtói közé sorol minket, még a 3.3 MWh-ás globális átlag alatt is, míg a földgáz 4.7 MWh/fő fogyasztása Magyarország, Ausztria, Norvégia vagy Hollandia mögé sorol minket, ahol az egy főre jutó fogyasztás 10 és 17 MWh között mozog. Az első következtetés tehát:
gazdasági és energetikai potenciáljához képest Romániának alulfejlett ipara van
- idézi az RMDSZ közleménye az energiaügyi bizottság elnökét.
Az energymap.ro adatai alapján Románia megyéit és fejlesztési régióit összehasonlítva megállapítható, hogy a legnagyobb energiafogyasztás Bukarest-Ilfov és Dél Muntenia régiókban volt, míg az utolsó helyen az északkeleti régió áll, azaz Moldva északi fele. Az egy főre jutó energiafogyasztás tekintetében is hasonló tendencia figyelhető meg: a legnagyobb érték a két déli régióban volt, míg a legkisebb Északkeleten, ahol a nem-háztartási fogyasztás aránya is a legkisebb Romániában, 51%. A földgázfogyasztás legnagyobb csökkenése azonban a központi régióban volt, kb. 37%-kal, és a délkeleti régióban, 26%-kal, míg a legkisebb csökkenés Dél Muntenia és Bukarest-Ilfov régiókban figyelhető meg. A villamosenergia-fogyasztás tekintetében az északnyugati és központi régiókban volt a legnagyobb csökkenés, 17%-kal, illetve 10%-kal, míg a délkeleti és Bukarest-Ilfov régiókban a legkisebb csökkenés volt tapasztalható.
A megyéket nézve még szemléletesebb képet kapunk: olyan megyék, mint Maros, Galac, Olt, Tulcea vagy Vâlcea, ahol jelentős ipari létesítmények csökkentették vagy leállították tevékenységüket, élen járnak az energiafogyasztás csökkenésében. Például Maros megyében, az Azomureș tevékenységének visszafogása miatt, a nem-háztartási földgázfogyasztás 55%-kal, a nem-háztartási villamosenergia-fogyasztás pedig 29%-kal csökkent, ami abszolút értékben a legnagyobb csökkenés az országban.
A csökkenés hatása a Maros megyei GDP-növekedés ütemében is megfigyelhető, amely 2022-ben mindössze 0,2% volt.
Az energiafogyasztás jelentős csökkenése az ország ipari teljesítményének negatív tendenciáját is tükrözi. Ennek megváltoztatásához Antal hangsúlyozta, hogy a román gazdaságnak hatékony közpolitikákra van szüksége az ipar és a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében, valamint biztosítani kell a megfizethető és biztonságos energiához való hozzáférést. „A földgáz stratégiai erőforrás marad Románia számára: a legalacsonyabb függőséggel rendelkezünk Európában, olcsó, hazai erőforrásunk van, amelyet az ipar javára, sokkal alacsonyabb költséggel használhatunk fel, mint más országok.”
Antal azt is hangsúlyozta, hogy az újraiparosítás szükségessége ellenére, a jelenlegi kormány nemcsak, hogy nem tesz konkrét intézkedéseket, hanem akadályozza is ezt a célt. Májusban az európai források minisztériuma módosította a Fenntartható Fejlesztési Program finanszírozási struktúráját, átcsoportosítva a földgázhálózatok fejlesztésére szánt forrásokat a középületek energiahatékonysági szektorára, valamint a víz- és szennyvízszektorra.
Az RMDSZ szenátora a kormány következetlenségét bírálta: „A jelenlegi kormány, ahelyett, hogy a földgázelosztó hálózatok fejlesztésének racionális irányát követné, meggondolatlanul cselekszik, megnehezítve e hálózatok fejlesztését az ország azon területein, ahol ezek hozzájárulnának az újraiparosításhoz és a kis- és középvállalkozások tevékenységéhez!
Amikor az RMDSZ kormányon volt, mi vezettük be a kormányprogramba az újraiparosítás fogalmát. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a földgázinfrastruktúra fejlesztése ennek az újraiparosításnak az előfeltétele.
Zárásként így fogalmazott: „2027-től Románia lesz Európa legnagyobb földgáztermelője. Ha nem fejlesztjük a földgázelosztó hálózatainkat, kénytelenek leszünk a Fekete-tengerből kitermelt földgázunkat alacsony áron más országoknak exportálni, ahelyett, hogy saját erőforrásainkat az ország régióinak újraiparosítására használnánk fel.”