A PSD, a PNL, az RMDSZ megállapodtak az új kormányprogram főbb elveiben és intézkedéseiben
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetői megállapodtak az új kormány programjának főbb elveiben és intézkedéseiben – derül ki a kedd esti közös közleményükből.
A beszámoló szerint a Victoria-palotában tartott keddi egyeztetésen „a főbb Európa-barát pártok”, azaz a PSD, a PNL, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának képviselői vettek részt. A találkozón megállapodtak abban, hogy az új kormányprogram a reformok és a beruházások mellett az állami kiadások csökkentésére és az ország korszerűsítésére összpontosít. „Harmincöt évvel a kommunista rendszer bukása után be kell bizonyítanunk, hogy a demokrácia többet jelent az ígéreteknél – a demokrácia felelősségvállalást, méltányosságot és az emberek mindennapi életében tetten érhető konkrét intézkedéseket jelent” – fogalmaztak. A közleményben ágazatok szerinti bontásban ismertették az Európa-barát koalíció fontosabb terveit.
Eszerint az állam reformja kapcsán döntés született arról, hogy a minisztériumok számát legtöbb 16-ra, az ügynökségekét pedig legalább 25 százalékkal csökkentik. A tervek szerint az államtitkárok száma legalább 50 százalékkal csökken, így a kisebb minisztériumoknak maximum kettő, a nagyobb tárcáknak legtöbb három államtitkáruk lehet. Döntés született a dekoncentrált intézmények összevonásáról is úgy, hogy a minisztériumok alárendeltségében legtöbb két közszolgálatokat ellátó országos intézményhálózat működjön.
Bürokráciacsökkentő intézkedésekben is megállapodtak a pártok. Ezek egyike a központi és a helyi közigazgatás adatbázisainak digitalizálása és összekapcsolása. A közlemény szerint július 1-től az állami intézmények nem igényelhetnek a polgároktól olyan dokumentumokat, amelyeket más állami intézmények állítottak ki.
A decentralizáció és a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételéért a szubszidiaritás elve alapján bizonyos hatásköröket átruháznak a polgármesterekre, illetve megyei tanácselnökökre.
Az állami kiadások csökkentése érdekében az új fejlesztési prioritásokhoz igazítják az állami költségvetést, kiterjesztik a központosított beszerzéseket, és ellenőrzik azokat a kiadásokat, amelyek meghaladják az adott intézmény átlagos kiadásainak 20 százalékát. A tervek között szerepel a közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítása, illetve a köztisztviselők jogállásának módosítása a teljesítménykritériumok és az érdemalapú bérezés bevezetésével.
A pártok közleménye szerint megegyeztek az egységes adókulcs megőrzésében, a nagy vagyonok megadóztatásában, valamint a munka adóterhének csökkentésében is. Utóbbi az alacsony bérek, illetve a többgyermekes családok esetében akár 5 százalékkal is mérséklődhet. További terv, hogy mentesülnek az egészségügyi járulék befizetése alól az egyetemi éveik alatt munkát vállaló diákok és a nyugdíjkorhatár után munkát vállaló személyek.
A koalícióra lépő pártok szándéka több mint 155 milliárd eurót fordítani beruházásokra a következő öt évben. Rekordösszeget, több mint 27 milliárd eurót szánnának az infrastrukturális beruházásokra, ebből befejeznék a 2000 km hosszú autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat, illetve 2700 kilométer hosszú vasúti infrastruktúra kiépítését. Szerepel a tervek között a három regionális kórház befejezése, tíz új kórház építése, 17 kórház felújítása, 200 integrált egészségügyi központ létesítése a kisvárosokban és falvakon, valamint 2600 orvosi rendelő felszerelése. A következő négy évben több mint 16 milliárd eurót szánna a koalíció az öntözőrendszerek kiépítésére és új feldolgozóüzemek létesítésének ösztönzésére.
Az oktatásra több mint hatmilliárd eurót különítenének el a tervek szerint, valamennyi iskolára kiterjesztenék a Meleg ételt az iskolákba programot, támogatnának több mint 750 ezer gyermeket az iskolaelhagyás csökkentése érdekében, építenének 900 bölcsődét és óvodát, modern eszközökkel szerelnének fel több mint 9000 iskolát, és 1200 elektromos iskolabuszt is vásárolnának.
A tervek szerint az ország bruttó hazai termékének 6-8 százalékát fordítanák az ipari termelés növelését célzó állami támogatási programokra.
A gyermekes családokat a lakásvásárláshoz nyújtott támogatással, kedvezményes hitelekkel segítenék. Emellett 100 ezer szociális lakás építését is tervezik, elsősorban a fiatal házaspárok és a gyermekes családok számára – írja az Agerpres hírügynökség.