A hírügynökség emlékeztet: Nicolae Ciucă miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy január elsejétől megszűnik az üzemanyagok literenkénti 50 banis ártámogatása. Ciucă ugyanakkor hozzátette, a kompenzációt csak „felfüggesztik”, vagyis a kormány kész ismét bevezetni azt, ha az üzemanyagárak ismét a lakosság anyagi lehetőségeit meghaladó szintre emelkednek.

3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér

A kormány december elején hozott határozata értelmében 2023. január elsejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér; ebből 200 lej adómentes lesz. Ezzel a bruttó minimálbér 17,6 százalékkal, 450 lejjel emelkedik; a nettó összeg 339 lejjel 1863 lejre nő, ami 22,2 százalékos növekedést jelent. Egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lesz januártól. A munkaügyi minisztérium december eleji adatai szerint a minimálbér megemelése 2 181 134 alkalmazottat érint. Az építkezési szektorban adható minimálbér 3000 lejről 4000 lejre nő.

A nyugdíjpont értéke 1785 lejre emelkedik

A jelenlegi 1586 lejről 1785 lejre nő január 1-jétől a nyugdíjpont értéke. 2024-től kezdődően a nyugdíjpont értékét az átlagos éves inflációs rátával, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával évente emelik. 2023-ban a legfeljebb 1500 lejes nyugdíjjal rendelkezők 1000 lejes, az 1501 és 2000 lej közötti öregségi juttatásban részesülők 800 lejes, a 2001 és 3000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 600 lejes segélyt kapnak. A támogatást két részletben folyósítják.

10%-kal nőnek a közalkalmazotti bérek

Jövő év január 1-jétől 10 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek; a közméltóságok juttatása nem emelkedik. A kormány rendelete értelmében 2023. január 1-jétől 10 százalékkal nő a közszférában dolgozók bruttó fizetése 2022 decemberéhez képest. Egy másik előírás értelmében a közméltóságok juttatása nem nő 2023. január 1-jétől, hanem a 2022. decemberi szinten marad.

500 000 euróra csökken a forgalom felső határa, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül

Jövő év elejétől a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. Megszűnik a 3 százalékos adókulcs, és érvénybe lép az a jogszabály, miszerint a mikrovállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal. További módosítás, hogy 5%-ról 9%-ra nő a vendéglátói szektorra (HORECA) kivetett áfa, 9%-ról 19%-ra pedig az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok áfája. 5%-ra csökken viszont a 600 000 lejes határértéket nem meghaladó árú lakás vásárlása után fizetendő áfa. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5%-ról 8%-ra nő.

A közintézményeknél alkalmazott informatikusok bére is adómentes lesz január elsejétől

A magánszférában dolgozó informatikusokhoz hasonlóan a közintézményeknél alkalmazott IT-sek fizetése is adómentes lesz január elsejétől – tájékoztatott december 30-án a pénzügyminisztérium. A tárca közleménye szerint többek között a következő munkakörű közalkalmazottak élveznek majd adómentességet: adatbázis-kezelők, számítógépes rendszermérnökök, szoftverrendszermérnökök, számítógépes projektmenedzserek, programozók, számítógépesrendszer-tervezők, számítógépesrendszer-programozók, segédprogramozók, szoftvertermék-fejlesztők. A közszférában alkalmazott informatikusok adómentességét a pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium, illetve az oktatási és a digitalizálásért felelős tárca közös rendelete írja elő.

„Jól meg kell fizetni az alkalmazottakat, ha minőséget akarunk. Remélem, hogy ez segíteni fog nekünk abban, hogy csökkentsük a jó informatikusok elvándorlását a közigazgatásból, ugyanakkor versenyképes munkaadóvá váljunk” – mondta Adrian Câciu pénzügyminiszter. Sebastian Burduja digitalizálásért felelős tárcavezető ennek kapcsán kijelentette, az adómentesség bevezetése igazságot szolgáltat a közszférában alkalmazott informatikusoknak, mivel az a természetes, hogy ugyanazokban a kedvezményekben részesüljenek, mint a magánvállalatoknál dolgozók.