Romániában az őz az egyik legnagyobb egyedszámban előforduló vad. Párzási időszaka, amelyet üzekedésnek neveznek, július második felétől egészen augusztus közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet járnak be az állatok, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Ennek következtében pedig jelentősen megemelkedik a vadgázolások száma. Az őzek ilyenkor sokkal figyelmetlenebbek, óvatlanabbak, mint az év többi időszakában. Főleg a hajnali és a kora esti órák a veszélyesebbek, de akár napközben is találkozhatunk kergetőző őzpárokkal vagy erejüket fitogtató bakokkal.

– Azok a kimondottan veszélyes szakaszok, ahol az erdő rányúlik az útra, vagy bozótos szegélyezi az utakat, de a gabonatáblák közelsége is veszélyes lehet, hiszen ilyen helyen az autóvezetőknek gyakorlatilag nincs is esélyük időben felfedezni a közeledő állatot

– magyarázta Fancsali István, a Gordon Vadásztársaság igazgatója. 

Ebben az időszakban az autóvezetők sokkal figyelmesebbek kell legyenek, és ha egy őz átszalad előttük, érdemes minimálisra csökkenteni a sebességet, ha lehetőség van rá, megállni, hiszen minden bizonnyal követni fogja egy másik példány is. A társulat igazgatója szerint az őzekre jellemző, hogy nemcsak az üzekedés idején vannak többen, hanem az év bármely szakaszában, hiszen a suta a gidájával együtt jár-kel. Amennyiben a vaddal való ütközést nem tudtuk elkerülni, akkor a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni és segítséget kérni.

– Közúti balesetnek minősül, ha elütünk egy őzet, ezért a rendőrséget mindenképp értesíteni kell, hogy kiállítsák a jegyzőkönyvet. A tetemet törvény szerint az önkormányzatok kellene elszállítassák, ám ez rendszerint a vadásztársaságokra marad. Azt ajánlom, hogy legalább az elkövetkező egy hónapban mindenki a kijelölt sebességkorlátoknak megfelelően és fokozott óvatossággal vezessen

– mondta. 

Ha a baleset vadveszély tábával jelzett területen történik, akkor a törvény értelmében a balesetet okozó személy meg kellene térítse az általa okozott kárt, vagyis ki kellene fizesse az állat eszmei értékét, ami őz esetében akár a 6 ezer eurót (30 ezer lejt) is elérheti, attól függően, hogy vadászszezonban vagy azon kívül történt a gázolás. Ha a baleset olyan útszakaszon történik, ahol nincs vadveszélyre figyelmeztető tábla, úgy az balesetet elszenvedő fél az útkezelőtől kérhet kártérítést, vagyis az Országos Útügyi Társaságtól, vagy a megyei önkormányzattól. A vadak az állam tulajdonát képezik, a vadásztársaságok csupán vigyáznak az állami tulajdonra, így ők semmiképp sem vonhatók felelősségre és kártérítés megfizetésére. Az igazgató szerint azonban a bevált gyakorlat, hogy mindenki marad a saját kárával.
A Gordon Vadásztársaság területén évente általában 20-30 példányt gázolnak el, ez a szám pedig szinte megegyezik a kilövési keretükkel. Az őzbakok vadászata májustól szeptemberig tart, ám az egyik csúcsidőszaka éppen az üzekedés idejére esik.