Hirdetés

Nettó 4000 lejt kaphat kézbe egy kezdő pedagógus az új oktatási törvénytervezet szerint

Tíznapos közvitára bocsátotta az Oktatási Minisztérium a közoktatásra és a felsőoktatásra vonatkozó törvénytervezeteket. Szabó Ödön, a RMDSZ tanügyi szakpolitikusa szerint több területen is sikerült jó irányba rendezni a kisebbségi oktatást, de vannak hiányosságok.

Hírszerkesztő: Molnár Raymond
Becsült olvasási idő: 4 perc
Nettó 4000 lejt kaphat kézbe egy kezdő pedagógus az új oktatási törvénytervezet szerint
Vonzóbbá tennék a tanári pályát a megemelt bérekkel Fotó: László F. Csaba

– A szakmai előkészítő munka alatt az RMDSZ több javaslatát sikerült elfogadtatni. Ezek közül kiemelkedő az, hogy a minisztériumnak egy külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez egy országos program lesz, amely magában foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok készítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediákprogramok megszervezését egyaránt –  fogalmazott a politikus. 

Szabó Ödön elmondta: a törvény alkotói belátták, hogy az anyanyelvi oktatási rendszer több költséggel jár, ezért a hatékony működéséhez többletforrásra van szükség.

– A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám háromszáz fő alatt van, kötelező biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást.

Ez azt jelenti, hogy a szórványban lévő, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük

– fogalmazott a képviselő.

Az RMDSZ szakemberei aktívan részt vettek az új tanügyi törvénytervezetek kormányzati beterjesztése előtti tárgyalásokon. Álláspontját a szövetség a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az iskolaigazgatók, történelmi egyházak és a szórványban lévő közösségekkel közösen alakította ki. Az RMDSZ három fontos célkitűzést határozott meg:

  • az anyanyelvi oktatás jelenlegi szabályozásai ne szűküljenek,
  • a rendszerszintű átalakítások a közösségi jogokat ne érintsék, valamint
  • egy rugalmasabb, minőségi oktatási rendszer jöhessen létre, amely támogatja a munkaerőpiacon való gyors elhelyezkedést és a szülőföldön való maradást.

Azért, hogy a pedagógusi pályára vonzzuk az egyetemet frissen végzetteket, a törvényben előírjuk, hogy a pedagógusok kezdő fizetése az átlagbér szintjéről indul, így jelentősen megnövekszik majd a pályakezdő tanárok bérezése.

Ezzel szeretnénk megszilárdítani azoknak a fiatal családoknak az anyagi helyzetét, akik pedagógusi, értelmiségi pályát választanak. Továbbá, a többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan különóraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézetek esetében – mutatott rá Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióhelyettese. Lapunk érdeklődésére azt is elmondta,

jelenleg bruttó 6789 lej az átlagbér Romániában, így a pedagógusi pályát választók is ennyit kapnának pályájuk elején, ami nettó 4024 lej. 

Az RMDSZ által kidolgozott javaslatok között egy iskolai prémiumalap létrehozása is szerepelt, amellyel azokat a pedagógusokat lehet motiválni, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség 2 százalékát teszi ki. Emellett az új törvénytervezet értelmében az iskolák, intézmények közötti együttműködés támogatására konzorciumi partnerségek jöhetnek létre, amelyek a normatív finanszírozás 25 százalékos emelkedését eredményezhetik azok számára, akik ezt az együttműködést szerződésben vállalják.

A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, hiszen sok tantárgy esetében jelenleg nincs elegendő humán erőforrás.

Szintén előrelépés, hogy immár a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek.

Külön fontos, hogy anyanyelven is elérhetővé válik a habilitáció az egyetemeinken belül.

– A tanügyi rendszer keretében működő önálló intézmények, például a kisebbségi pedagógusképző központ finanszírozását is teljes egészében központi finanszírozás alá rendeltük, hiszen eddig csak részleges finanszírozás volt. Az oktatáskutató intézet, valamint a vizsgatételeket előkészítő tanács esetében pedig kötelezően működnie kell egy kisebbségi részlegnek. Ezek a kormányprogramban szereplő vállalásaink voltak – idézi a képviselőt az RMDSZ-közlemény.

A politikus szerint több területen is sikerült jó irányba rendezni a kisebbségi oktatást. A közvitát követően a parlamenti szavazásig még néhány pontban módosítani kell a tervezetet ahhoz, hogy bátran elmondhassuk: előrelépés történt kisebbségi szempontból az oktatási törvényben.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!