A bukaresti testület közösségi oldalán is közzétett összesítés szerint a 250 ezer megfigyelt személy jelentős többsége, 206 ezer férfi volt, 50 ezer felsőfokú tanulmányokkal rendelkezett, és 35 ezer volt nyugdíjas.

„Mindenki gyanús volt” – mutat rá bejegyzésében a CNSAS, arra is felhívva a figyelmet, hogy miközben a Román Kommunista Párt (PCR) támogatóinak zöme a munkásosztály tagjai közül került ki, a Securitate 45 ezer megfigyelési dossziét nyitott gyári munkások, mesterek, bányászok nevére.

A román kommunista titkosrendőrség háromezer megfigyelési dossziéját a különböző egyházak alkalmazottjainak nevére állította ki, emellett kétezer művészt és ötszáz újságírót is szemmel tartott – közölte a CNSAS.

A Securitate ügynökei a kommunista rezsim utolsó évtizedében 18 500 egyetemi közegben és nyolcezer közoktatásban dolgozó személyről is kértek jelentéseket. Az akadémiai szférában dolgozók közül 2300 egyetemi oktatóról, nyolcszáz kutatóról és háromszáz külföldi doktoranduszról készültek jelentések. A kommunista rezsim 2700 külföldi turistát is szemmel tartott ügynökeivel.

Az egészségügyi rendszerben dolgozók közül 5700-nak volt megfigyelési dossziéja a 80-as években, és 1500 jogi területen dolgozó személyről is jelentéseket kért a kommunista titkosrendőrség. A megfigyelt kétezer művész között háromszáz színész, 320 festő, száz balerina, kilencven szobrász, száz író volt, de 150 muzeográfusnak, 250 könyvtárosnak is közelről figyelték a tevékenységét.

A Securitate jelentős veszélyforrásnak tartotta társadalmi szempontból a gyárakban dolgozókat, akik közül 45 ezer embernek a nevére nyitott megfigyelési dossziét. A megfigyeltek közül 10 500 mérnök, 1900 almérnök, hétszáz laboráns és 7800 tervező is volt, de ötszáz építészt is figyeltetett ügynökeivel a Securitate.

Több mint 21 ezer gazdát is megfigyelés alatt tartott, olyanokat is, akik csatlakoztak a helyi termelőszövetkezetekhez (CAP).

A CNSAS múlt héten egy, a Securitate által beszervezett személyekre vonatkozó jelentést is közzétett, melyből kiderült, hogy a titkosrendőrség a kommunista rezsim utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között szervezte be a legtöbb, kétszázezer besúgót, ők teszik ki a mindenkori informátorok egyharmadát.