A GDP közel tíz százalékát kitevő hiány miatt nem lehetett egyetlen intézkedéssel megoldani a költségvetés problémáit – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett: a kormány első két intézkedéscsomagja részben adóemelésekkel, részben privilégiumok visszavágásával kezdődött, ugyanakkor meglátása szerint a közigazgatási reform nélkül nincs érdemi megtakarítás. Nehezményezte, hogy idén az első félévben az önkormányzatok személyi kiadásai 10 százalékkal nőttek, miközben a költségvetés 5 százalékos kiadáscsökkenést írt elő.
Újságírói kérdésre elmondta: az általa javasolt 10 százalékos leépítés mintegy 13 ezer embert érintene, a munkanélküliség növekedése miatt ugyanakkor nem aggódik, mert szerinte a munkaerőhiánnyal küszködő magánszektor fel tudja szívni a munkaerő jelentős részét. 

– Vagy csökkentjük a kiadásokat, és működtetni tudjuk az önkormányzatokat a jelenlegi közigazgatási rendszerben, vagy rákényszerülünk egy közigazgatási átszervezésre, és meg kell szüntetnünk azokat a településeket, amelyek nem tudják fenntartani önmagukat

– nyilatkozta Bolojan.

Bolojan érdemi létszámcsökkentést akar

Bolojan ugyanakkor bírálta a Fejlesztési Minisztérium 25 százalékos csökkentési javaslatát, mert az szerinte csak a betöltetlen állásokat szüntette volna meg, tényleges elbocsátás, így kiadáscsökkentés nélkül. Úgy fogalmazott: a közigazgatásban a maximális létszámkeret (jogszabály szerint kb. 180-190 ezer fő) és a ténylegesen betöltött állások száma (kb. 129–130 ezer) között 30 százalék fölötti különbség van, vagyis bőven vannak be nem töltött állások. Ezért egy valódi 10 százalékos leépítéshez (ez mintegy 13 ezer ember elbocsátását jelentené) a betölthető állások számát 40–45 százalékkal kell csökkenteni – hangoztatta.
A kormányfő világossá tette: ha a koalíciós partnerek nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat. A kormányfő annak kapcsán beszélt erről, hogy a koalíción belüli nézeteltérések miatt a helyi közigazgatást érintő törvénytervezet kimaradt a második deficitcsökkentő csomagból, amelyért hétfő este vállalt felelősséget a kormány a parlamentben.
Bolojan rámutatott, hogy a koalíciót alkotó pártoknak és Románia elnökének partnerként kell támogatniuk munkájában a kormányfőt, ellenkező esetben „nem működnek a dolgok”. Azt elismerte, hogy egy négypárti koalícióban nehéz mindenben közös nevezőre jutni. „De azt hiszem, elég bölcsek vagyunk ahhoz, hogy betartsuk a megállapodásainkat, és azt tegyük, amire Romániának szüksége van” – fogalmazott. Az eredeti javaslatot előterjesztő Fejlesztési Minisztériumot Cseke Attila személyében az RMDSZ vezeti, ezért a szövetséget is megkérdeztük Bolojan nyilatkozatai kapcsán.
Az RMDSZ feltételesen támogatja a létszámcsökkentést

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a Hargita Népének elmondta, az RMDSZ támogatja a közigazgatás karcsúsítását, de azt pontos adatokra alapozva, intézményenként eltérő megoldásokkal, a központi adminisztrációra is kiterjesztve, és nem pusztán elbocsátásokban gondolkodva képzelik el. Hozzáfűzte: nincs elvi vitájuk a kormányfővel, ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt (PSD) kérésére beleegyeztek, az önkormányzatokra vonatkozó intézkedések elhalasztásába.

– Egy ilyen komoly döntést nem lehet egyik napról a másikra megfelelő előkészítés nélkül meghozni. Az RMDSZ álláspontja az, hogy csökkenteni kell az állami szektorban alkalmazottak számát, mind a központi adminisztrációban, mind az önkormányzatoknál, de nem szabad erre a célra a fűnyíró-elvet alkalmazni

– mutatott rá a szóvivő. 
Kérdésünkre elmondta: a Cseke Attila által bemutatott létszámcsökkentő javaslatban alkalmazott és a Bolojan által használt adatok között eltérés van. Mint részletezte: ennek az az oka, hogy a Fejlesztési Minisztérium a legutóbbi népszámlálási adatokat figyelembe véve javasolta az állások 25 százalékának megszüntetését, míg Bolojan, a szocialisták javaslatára, az Országos Statisztikai Hivatal számaiból indult ki, amelyek a lakosság-nyilvántartás adataira támaszkodnak. Ebből kerekedett ki a vita. Csoma Botond ugyanakkor rámutatott: a hivatalos lakosság-nyilvántartás sokszor nem tükrözi a valóságot, mert ott papíron több lakos szerepel, mint a valóságban. Hangsúlyozta: az önkormányzatok működőképességét meg kell őrizni, nem az a cél, hogy ellehetetlenítsék őket.

– Előbb meg kell nézni, hogy milyen adatokból indulunk ki. Nyilván olyan döntést kell hozni, amely nemcsak papíron hajtja végre a reform egy bizonyos részét. Azért mondom, hogy bizonyos részét, mert a reform nem állhat pusztán leépítésből

– nyilatkozta lapunknak Csoma Botond.