„Erre még nem volt precedens, és ebben az értelemben több magyarázatra van szükségünk” – hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette, hogy az alkotmánybíróság döntésének indoklását meg kell várni, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy az elnöki hivatal, a hírszerzés, az ügyészség és az igazságszolgáltatás a lehető legtöbb információt hozza nyilvánosságra.

„Teljes átláthatóságra van szükség, különben a polgárok bizalma az állami intézményekben visszafordíthatatlanul megrendül” – figyelmeztetett, kiemelve, hogy a helyzet hosszú távon óriási kockázatokat rejt.

Kelemen Hunor rámutatott, hogy az alkotmány szerint az államfő mandátuma öt évre szól, amely december 21-én lejár. Ugyanakkor az alaptörvény kimondja: az elnök mandátuma akkor ér véget, amikor az új államfő leteszi az esküt. „Ebben a pillanatban nem tudjuk, hogyan értelmezi ezt az Alkotmánybíróság” – fogalmazott. Alternatív lehetőségként említette, hogy a mandátuma lejárta után az államfő a szenátus elnökének adhatja át a hatalmat, aki ideiglenesen vezeti az országot. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az új parlament megválasztotta a szenátus elnökét.

Kelemen szerint a helyzet stabilizálása érdekében elengedhetetlen, hogy az új kormány mihamarabb megalakuljon, várhatóan december 19–20. körül, és az országnak mielőbb kormánya legyen.„Ezek nélkül az intézmények nélkül az ország pillanatok alatt a teljes káoszba fordul, amit senki sem kívánhat” – hangsúlyozta.

Kelemen szerint mielőtt felelősségre kell vonni azokat, akik a kialakult helyzetbe juttaták az országot „Évek óta tudják, hogy mi történik, és hogy ez milyen veszélyeket hordoz” – fogalmazott.