Kelemen Hunor Martí Zoltán műsorvezető kérdésére büszkeségének adott hangot pártjuk jó választási szereplése miatt, és úgy fogalmazott: saját magára is büszke lehet az erdélyi magyar közösség. Hiszen mintegy 240 ezer szavazattal kaptak többet, mint a legutóbbi parlamenti választáson, 6,5 százalékot szereztek, és mind a szenátusi, mind a képviselőházi frakciójuk erősödött egy-egy képviselővel – ismertette.

A romániai választásokon a mainstream pártok visszaszorultak, közepes pártokká váltak, a társadalmi elégedetlenséget kihasználva azonban megháromszorozta erejét a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az S.O.S. Románia (SOS) és a Fiatal Emberek Pártja (POT), amelyek összességében 32-33 százalékot szereztek – idézte fel.

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, nem mondaná, hogy minden egyes szavazó, aki utóbbi három párt mögött van, magyarellenes, viszont magyarellenes pártokat küldtek a parlamentbe. Emlékeztetett az AUR Úz-völgyi temetőben tett garázdálkodásaira, és emlékeztetett arra is, hogy mintegy 150-160 pert indítottak az önkormányzatok ellen a magyar nyelv- és szimbólumhasználat miatt, a parlamentben pedig „fizikai agresszióhoz közeli állapotokat teremtve” támadták a magyarságot.

Az RMDSZ elnöke úgy érzi, minden magyar közösséghez el tudtak jutni programjukkal, ami azért fontos, mert Romániában idén szervezték az önkormányzati, az európai parlamenti, a parlamenti és az elnökválasztást is. Pártjuk is a valós társadalmi kérdésekre próbált válaszokat adni, mint a népességfogyás, az állami intézményekkel szembeni elégedetlenség, a pandémia okozta frusztráltság, a gazdasági válság, a háborús válság, az infláció, az energiakrízis okozta bizonytalanság, az egészségügy és az oktatás reformja, valamint a családpolitika.

Kelemen Hunor beszélt arról is, hogy Romániában a magyarokkal szembeni előítéletek nem szűntek meg, az interneten gyorsan fel lehet szítani a magyarok elleni hangulatot, mert korábban nemzedékeket hangoltak ellenük. Ezért azt hangsúlyozta, hogy amit a magyarok akarnak a szülőföldjükön saját maguknak, az a románoknak is jó, és ahhoz, hogy valaki megőrizhesse az identitását, a magyar kultúrát, nem kell semmit elvennie a romántól.

Az egymillió-százötvenezres romániai magyarság is heterogén – emelte ki, majd a magyarok érdekében keresett szövetségesek fontosságát hangoztatta. Elmondta: a választások után az RMDSZ, a szociáldemokraták (PSD), a nemzeti liberálisok (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a kisebbségi frakciók képviselői aláírtak egy kezdeményezést, amellyel nagy parlamenti többséget kívánnak alkotni néhány közös elvet meghatározva. Ezek közt van az is, hogy elszigeteljék a szélsőségeseket – emelte ki, hozzátéve, hogy nehéz lesz a kormánytöbbség létrehozása, amihez nagy bölcsességre lesz szükség.

A műsor második felében Kelemen Hunor úgy fogalmazott:

a romániai elnökválasztáson egy nagyon rossz, Călin Georgescu, és egy kevésbé rossz, Elena Lasconi közül kell választaniuk a magyaroknak.

Az RMDSZ elnöke Călin Georgescut „a régi rendszer emberének” nevezte, aki „az ősi román föld” eszméjéről beszél, amelyben „nincs magyar embernek helye”. Kelemen Hunor hangsúlyozta: nem támogathatnak olyan embert, aki „a vasgárdista és a nacionálkommunista ideológiákra építi a jövőképet és az ország képét”.

Szólt arról is, hogy az elnökválasztás első fordulója után már volt olyan ember, aki bement a temesvári kulturális igazgatóságra, azt mondva, hogy győztek, és tűnjön el minden olyan szobor a városból, ami a magyar örökséghez kapcsolható. Emellett Dél-Erdélyben is festettek le kétnyelvű feliratokat – jegyezte meg.

Elena Lasconiról megjegyezte: az USR-n belül a konzervatív vonalhoz tartozott, és lehet vele együttműködni.

Kelemen Hunor ezt azzal is bizonyította: miután kérte, hogy vonják vissza a megyerendszer átalakítására vonatkozó tervezetet, a hét elején ezt meg is tette.

Az RMDSZ mellett a szociáldemokraták, a liberálisok és az USR is beállt Elena Lasconi mögé, míg Călin Georgescu mögött az AUR, az SOS és a POT sorakozott fel – jelezte.

Az adásban kitértek Călin Georgescu TikTok-os közösségimédia-kampányára is, amelyet Kelemen Hunor egy óriási kísérletnek nevezett. Hozzátette Romániában a társadalmi különbségek táplálták az elégedetlenséget. Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy Erdélyben a történelmi magyar egyházak mindig is nagy szerepet játszottak, a hitéleten túl közösségszervezők voltak, és az identitás megőrzésének alapjai.

Az autonómia kérdéséről szólva a helyi közösségek autonómiájának fontosságát hangoztatva azt mondta: dél-tiroli példa alapján a nyelvi kompetenciáknak nagy teret kell engedni. Később rámutatott: sem a finn, sem a dél-tiroli autonómiamodell nem vezetett elszakadáshoz, ezekből kell tudni építkezni.

A műsor végén Kelemen Hunor úgy fogalmazott: büszkeség, nagy felelősség és megtiszteltetés az erdélyi magyar közösséget képviselni.