Hiábavaló szigor
Az antibiotikum-használat szigorítását szerette volna elérni az egészségügyi tárca, de egyelőre csak a patikusok munkáját nehezítette meg. Informatikai rendszer nincs, ahogy eredményes tájékoztatási kampány sem.
Rendkívül sokan szednek antibiotikumot indokolatlan esetben, a megfelelő helyett inkább azt a készítményt, ami „bevált” vagy ami épp kéznél van, ha pedig orvos írta fel, akkor rendszerint a javasolt időtartamnál hamarabb abbahagyják a gyógyszer szedését. A felelőtlen hozzáállás veszélyt jelenthet az egyén egészségére, az antibiotikumokra rezisztens baktériumok okozta fertőzésekhez vezethet, terheli és szennyezi a környezetet. Az uniós irányelvnek megfelelően a kormány is tenni akar a jelenség ellen, de a szándék és a realitás külön utakon jár.
A január 19-én kibocsátott egészségügyi minisztériumi rendelet előírja, hogy a gyógyszertárak napi fogyáslistát kell lejelentsenek a kiadott antibiotikumokról. A szigorítás mellett engedmény is van: a patikusok eldönthetik, hogy sürgősségi esetben vény nélkül is kiadjanak bizonyos antibiotikumokat – hétköznap 24 órára, hétvégén 48-ra – a lehető legkisebb mennyiségben.
A gyógyszert ilyen esetben saját felelősségre válthatja ki a beteg, erről nyilatkozatot tölt ki a gyógyszertárban. Az már a patikus feladata lenne, hogy a kiadott tablettákhoz kapcsolódó adatokat feltöltse az erre a célra szolgáló elektronikus rendszerbe. A rendszer lényege, hogy a lakosság körébe nyomon követhető legyen az antibiotikum-használat, és elkerülhető legyen az antibiotikumkészlet felhalmozása – a szigorítással ezt szerették volna elérni. Csakhogy a valóságban az elektronikus rendszer nem is létezik, pedig a gyógyszertáraknak küldött szabályzatban annak bevezetésére hatvannapos határidőt szabott meg a szaktárca.
Az általunk megkérdezett gyógyszertárakban formanyomtatvány bőven akadt. A patikák elektronikusan megkapták a Hivatalos Közlönyben is megjelent változásokat és szabályzatot, de a levélben a program nevét sem említik, ahová be kellene vezetniük a gyógyszertárból kiadott antibiotikumra vonatkozó adatokat.
– Eddig kevesen igényeltek antibiotikumot sürgősségre hivatkozva. Az egészségügyben a gyógyszerészek a hierarchia alsó fokán helyezkednek el, mégis rajtunk a felelősség szakmai oldalról és a nyomás lakossági részről, hogy döntsünk, kinek és milyen esetben adunk antibiotikumot
– mutatott rá egy neve elhallgatását kérő gyógyszerész. Hozzátette: a másik probléma, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egységes integrált informatikai rendszere is katasztrofálisan működik, online az sem követhető, mert a rendszer sűrű leállása miatt a családorvosok gyakran papíralapú, ún. offline recepteket állítanak ki, és a patikusok ezek alapján adnak gyógyszert.
Duda Tihamér Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnöke az elektronikus rendszerükkel szemben megfogalmazott kritikát nem cáfolta, de árnyaltabban látja a helyzetet.
– A rendszernek vannak hibái, alkalmanként leáll, de a program leállását követően a családorvosok 72 óráig eljuttathatják elszámolnivalójukat a biztosítópénztárhoz. Ha ennél hosszabb időre áll le a rendszer, akkor az országos biztosító jelezni szokta azt, és az orvosokat nem éri anyagi hátrány
– jelezte a biztosító elnöke.
– Az antibiotikum nyomon követésénél az sem egyértelmű, hogy a szülő kérhet-e beteg gyermekének antibiotikumot, hiszen a gyermekek számára használt antibiotikumokról nem tölthet ki nyilatkozatot saját adataival. Nem egyértelmű, hogyan kell eljárjunk. A harmadik probléma az országos gyógyszerhiány: hiány van antibiotikumokból, rákos betegek, epilepsziás és cukorbetegek kezelésére alkalmas gyógyszerekből
– részletezte a gyógyszerész.