A tervezet szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását”. A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért a következő év január elsejétől alkalmazzák, és évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával.

A tervezet azt is rögzíti, hogy

egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána meg kell emelni a fizetését.

A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt – olvasható a jogszabályjavaslatban.

Bűncselekménynek minősül és egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható az a munkaadó, aki az egyéni munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók bérét ismételten a törvényben meghatározott bruttó minimálbér alatt állapítja meg - szögezi le a tervezet.

A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.

Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a törvény hatálybalépése után az országos bruttó minimálbért évente aktualizálják a vásárlóerő, az általános bérszint és béreloszlás, a bérnövekedés mértéke és a munkatermelékenység függvényében. „Összegét úgy kell alakítani, hogy ne legyen kisebb a bruttó országos átlagbér 50 százalékánál” – idézi az Agerpres hírügynökség a tárcavezetőt.