Az RMDSZ szenátora úgy látja, lassult vagy megtorpant az általa indított reformok gyakorlatba ültetése, utódja nem meri felvállalni a kényes döntéseket. A medvekérdést így a parlamentben próbálják rendezni, miközben a választási évhez közeledve a törvényhozásban is felerősödtek a magyarellenes hangok.

– Indul az italcsomagolások visszaváltó rendszere, amit még az ön környezetvédelmi miniszteri mandátuma idején készítettek elő. Miért fontos ez?

– A betétdíjas rendszer az utóbbi évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektje Romániában. Évente mintegy hétmilliárd palackozott italt értékesítenek Romániában. 2021 óta dolgoztunk a rendszer előkészítésén, és olyan körforgást készítettünk elő, amellyel ezeknek a palackoknak a 90%-a újrahasznosítható lesz. Sajnos az utóbbi hónapokban lassult a rendszer előkészítése, a kiskereskedők felkészítése is hiányos volt, ráadásul az utolsó száz méteren a jelenlegi liberális miniszter olyan döntéseket hozott, amely a termelők számára sem volt egyértelmű. Így az első időszakban kevés betétdíjas italcsomagolást láthatunk majd a polcokon, de a lényeg, hogy a rendszer elindul.

– A medvék túlszaporodásának problémáját szintén prioritásként kezelték mandátuma alatt, de a populációszabályozást végül megvétózta az utódja. Sikerül rendezni ezt a kérdést a parlamentben, ellenzékből?

– Az RMDSZ prioritása változatlan ezen a téren: az ember-medve együttélésének megnyugtató módon való rendezése és a szakmai alapú vadgazdálkodás visszavezetése. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan intézkedéscsomagot hagytunk hátra, amely tartalmazza az azonnali beavatkozás szabályozását, a vadkárok méltányos megtérítését, a villanypásztorokra vonatkozó támogatási programot, lakossági tájékoztató programot és tudományos populációbecslést, amely alapján megelőzési kvótákat állapítottunk meg. A jelenlegi tárcavezetés azonban megijedt, nem merte vállalni a döntést és az első intézkedés az volt, hogy nem hagyták jóvá a vadászat visszavezetését. Ezért az RMDSZ a parlamentet kérte fel arra, hogy hozzon döntést a környezetvédelmi miniszter helyett, és jól halad az ügyünk. A szenátus már megszavazta a megelőzési vadászati kvótákat, és bízom abban, hogy néhány héten belül döntő házként a képviselőház is hasonlóan jár majd el. Sajnos azt látjuk, hogy hasonlóképpen megtorpantak a villanypászoros és a Zöld ház programmal.

– A parlamentben most egyszerre kell az RMDSZ-nek a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit kezelnie és a felerősödő magyarellenes hangokkal szembenéznie, amilyen például Diana Șoșoacă szenátor asszony Székelyföld elleni kirohanása volt néhány hete. Mit tudnak tenni ezekben az ügyekben?

– Ellenzékből is tudunk eredményeket elérni, természetesen sokkal nehezebb, mint ha kormányon lennénk. Számunkra elfogadhatatlan településeink fejlesztésének leállítása, precedens nélküli az, ahogy Bukarest beletenyerel az önkormányzati autonómiába, leállítja a beruházásokat. Problémát megoldani járunk hetente Bu­ka­restbe. Ha nem lett volna elég eddig, generált a kormány eleget az utóbbi időben. A parlamentben olyan módosító indítványokat nyújtottunk be a költségcsökkentő rendeletek ellen, amelyek egy részét a többség is elfogadta. Ugyanígy nem tudom szó nélkül hagyni, amikor bárki a székely szimbólumok ellen emel szót. A szenátus plénumában is elmondtam, Székelyföld zászlaját továbbra is használni fogjuk, bárkit zavarjon ez, mert ez hozzátartozik identitásunkhoz. A parlamentben és minden fórumon megvédjük a magyar emberek érdekeit és szimbólumainkat, akkor is, amikor szélsőséges hangulatkeltők méltatlan viselkedéssel támadnak minket.

– Tagadhatatlanul érződik, hogy közeleg a választási év. Mi a tét 2024-ben a magyar közösség számára?

– Ez az első számú feladat jövőre: ott kell lenni a szavazáson. Látjuk, hogy mit művelnek az Úzvölgyében, és látjuk azokat a támadásokat, amelyektől nem riad vissza sem az AUR, sem a Șoșoacă-féle tábor, sem a kormánypártok egyes képviselői. Tehát ahhoz, hogy képviselve legyünk, továbbra is legyen, aki megvédi az érdekeinket, aki támogatást, fejlesztési alapokat hoz Székelyföldnek, ott kell lenni azokban az intézményekben, Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban is, ahol rólunk döntenek. Az RMDSZ az egyetlen kisebbségvédelmi szervezet a Kárpát-medencében, amely mögött egységes tudott maradni a magyar közösség, ezt nem szabad hagynunk széthullani, és ott kell lenni a szavazáson.