A miniszterelnök rámutatott, jelen helyzetben „a felelőtlen gazdaságpolitika” automatikusan az ország adósbesorolási leminősítéséhez, a befektetők elűzéséhez és nagyon magas kamatlábú hitelekhez vezetne. „Ez rövid idő alatt recessziót, csődöt és munkanélküliséget eredményezne sokak számára” – fogalmazott. A kormányfő szerint ennek megelőzéséért van szükség a költségcsökkentő és adóügyi intézkedésekre.

Ciolacu emlékeztetett, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési terve értelmében 2025-ben 7 százalékra kell csökkenteni a román költségvetési hiányt. Csak így lehet az országnak hozzáférése a továbbiakban is az európai uniós forrásokhoz és az uniós helyreállítási alaphoz, amelyek nélkülözhetetlenek Románia korszerűsítésének folytatásához – magyarázta.

A miniszterelnök szerint a salátarendeletnek három fő célja van: az állami kiadások lefaragása, a pazarlás csökkentése a GDP 1 százalékát kitevő mintegy 19 milliárd lejjel és az államkassza bevételeinek növelése.

Ciolacu szerint nem megszorító intézkedéseket fogad el a kormány. „Megszorítások akkor voltak, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, 19 százalékról 24 százalékra növelték az áfát, vagy amikor iskolákat és kórházakat zártak be” – nyomatékosította.

A kormányfő kiemelte: a sürgősségi rendelet értelmében 2025-ben is befagyasztják a közjogi méltóságok fizetését, a pártoknak nyújtott állami támogatás pedig 25 százalékkal csökken.

Hozzátette, jövőre nem lesz pénz az állami alkalmazottak bérének növelésére, és nem kaphatnak többletpótlékokat, prémiumokat sem. Emellett létszámstopot rendelnek el a közszférában, bizonyos intézményeket és ügynökségeket pedig összevonnak vagy felszámolnak. „Létrehozzuk a kormányzati tevékenység hatékonyságáért felelős főosztályt, amely jövőre a GDP 1 százalékával csökkenti az állami kiadásokat. Ezen a főosztályon pro bono fognak dolgozni a szakemberek” – emelte ki.

Ciolacu rámutatott arra is, hogy a beruházásokra szánt alapokat nem csökkentik, és nem emelik a társasági adót, a jövedelemadót meg az áfát sem, ami növelné az inflációt. „Minden adókedvezményt megszüntetünk, és igazságos adórendszert alakítunk ki. A gazdasági sokk elkerüléséért csak fokozatosan csökkentjük a mikrovállalkozások profitadó-mentességi küszöbét. Az intézkedés mintegy 30 000 kkv-t érint – a kis- és középvállalkozások mintegy 10 százalékát –, de megpróbáljuk segíteni őket más állami támogatási programokkal” – magyarázta.

A kormányfő azt is elmondta, hogy az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadót csak a beruházásokra készülő nagyvállalatokkal folytatandó egyeztetések után vezetik be.

Marcel Ciolacu azt is elmondta, hogy az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra nő január 1-től, de még így is a hetedik legkisebb marad az Európai Unióban. „Magyarországon 15, Lengyelországban 19, Csehországban 23 százalék az osztalékadó, az uniós átlag pedig 20 százalék” – idézi Ciolacut az Agerpres hírüngynökség.