A magyar állampolgárság megszerzését, az ezzel kapcsolatos ügyintézést segítő erdélyi magyar szervezet a SoDiSo Research cégtől rendelt közvélemény-kutatást a témában. Ebben a romániai magyaroknak a magyar állampolgársághoz fűződő viszonyát és terveit, valamint a támogatási lehetőségek igénybevételének gyakoriságát és hajlandóságát is mérték. Az eredményekből kiderült, hogy a magyar állampolgárságú felnőttkorú romániai magyarok aránya meghaladta a 60 százalékot – áll az Eurotrans Alapítvány MTI-nek elküldött hétfői közleményében.

E szerint a válaszadók 61 százaléka mondta azt, hogy igényelte a magyar állampolgárságot, míg 18 százalékuk még nem kérvényezte a honosítást, de ezt tervezi a jövőben. A romániai magyarok 19 százaléka egyáltalán nem szándékozik élni a lehetőséggel, ám az elzárkózók aránya jelentősen csökkent a korábbi kutatási eredményekhez képest – írták.

Az adatokból az is kiderül, hogy jellemzően a nagyobb városokban élők, a fiatalok, illetve a magasabb iskolai végzettségűek körében kiemelkedő a magyar állampolgárság megléte.

A közvélemény-kutatás a magyar kormány által a külhoni magyaroknak biztosított számos támogatásra és kedvezményre is kitért. Kiderült, hogy a közvetlen külhoni támogatások közül a Szülőföldön magyarul nevelési-oktatási támogatás a legnépszerűbb. A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy ő vagy valamelyik közeli családtagja igénybe vette. Az anyasági támogatás kérelmezéséről a válaszadók 16, a babakötvény igényléséről 12 százaléka számolt be. A Magyarország területén biztosított utazási támogatások igénybevétele jóval kisebb, a megkérdezettek 6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

Az Eurotrans Alapítvány közleményében arra emlékeztet, hogy e támogatási területen március elsejétől jelentős változás várható. Péntektől a magyar igazolvánnyal rendelkező külhoni állampolgárok négy helyett évi tizenkét alkalommal élhetnek a kedvezménnyel, az eddigi 90 százalékos kedvezmény helyett pedig teljes ingyenességre lesznek jogosultak. Kifejtik: a magyar igazolványt minden Romániában állandó lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személy kérheti. Ellenben nem jogosult rá az, akinek állandó magyarországi lakcíme van.

A magyar állampolgárságra vonatkozó kutatás hibrid módszertannal készült 2023 novemberében 1213 személy telefonos, míg idén januárban 882 ember személyes megkérdezésével.

A felnőttkorú erdélyi magyarokra vonatkozó reprezentatív minta teljes mértéke 2095 személy, az eredmények 95 százalékos valószínűség mellett 2,9 százalékos hibahatárral érvényesek – közölte a megrendelő. Az alapítvány legutóbb tavaly októberben, új marosvásárhelyi székhelyének az avatóján közölt adatokat a magyar állampolgárságú romániai magyarokról egy 2022-es felmérés eredményeire hivatkozva. Az akkori megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik.