A miniszterelnök a Ion Cristoiu publicistának adott interjújában beszélt erről hétfő este az Aleph News hírcsatornán azzal kapcsolatban, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai között a múlt héten nyilvános üzengetés kezdődött arról, ki a felelős a tervezett 4,4 százalékos GDP-arányos hiánycélnál jóval nagyobb, az európai alapok lehívását veszélyeztető költségvetési hiányért. A miniszterelnök szerint Romániának idén a GDP 6,2 százalékára rúgó hiánya lesz, ha nem hoz sürgős intézkedéseket.

Ha a liberálisok nem értik a helyzetet és azt, hogy mi forog kockán, akkor visszaadom a mandátumom, és jöjjenek a választások!

– figyelmeztetett Ciolacu. Rámutatott: a legnagyobb kihívás az, hogy a korrekciókat a jelenleg 19 százalékos áfa emelése nélkül hajtsák végre. Hozzátette: az intézkedéscsomag nem tartalmaz új adókat, hanem megszünteti az adókedvezményeket, és kiterjeszti az egészségügyi hozzájárulást. Emelések csak a jövedéki adónál és a természeti erőforrások haszonbérleti díjánál várhatók. Ciolacu is elismerte, hogy a 2023-as állami költségvetés tervezésénél túlbecsülték a bevételek növekedési ütemét: ezek a tervezett 14 százalékhoz képest csak 11 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A kormányfő szerint ezért nem az akkori szociáldemokrata pénzügyminiszter a felelős, hanem a lakossági fogyasztás és az ipari termelés visszaesése miatt következett be.

A miniszterelnök elmondta:

augusztus végéig mindenképpen meg kell állapodniuk az Európai Bizottsággal egy új, vállalható költségvetési hiánycélról, oly módon, hogy Románia lehívhassa a számára elkülönített európai uniós forrásokat.

Romániában a múlt héten egyidejű Facebook-bejegyzésben jelentette be Marcel Ciolacu szociáldemokrata és Nicolae Ciucă liberális pártelnök, hogy a koalíciós pártok megállapodtak az állami kiadások lefaragásáról és a bevételek növeléséről. A takarékossági intézkedések közül kétszázezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, valamint intézmények összevonását és felszámolását emelték ki. A kiadások csökkentésével az év végéig mintegy hatmilliárd lejes megtakarítást akarnak elérni. Ugyanilyen mértékben tervezik növelni a költségvetési bevételeket is.  A bejelentett reformcsomag azonban tiltakozást váltott ki minden érintett szektor – az adókedvezmények megvonását kifogásoló IT-szektor és az építőipar, valamint az intézmény-összevonások meg a létszámstop ellen tiltakozó kulturális szféra és az igazságszolgáltatás – részéről, a kormánypártok egyes politikusai pedig kölcsönösen koalíciós partnerüket hibáztatják a kialakult helyzetért. Románia több mint 37 milliárd lejes deficittel zárta az első fél évet, ami a GDP 2,34 százalékát teszi ki. Romániában önkormányzati, parlamenti, EP- és elnökválasztást is rendeznek 2024-ben – írja az MTI.