A 21. század végére az Európai Unió népessége 53 millióval (11,7 százalékkal) fog csökken­ni, a 2025-ben regisztrált 451,8 millióról 398,8 millióra.

Az Eurostat szerint az EU népességének 2022-ben elkezdődött növekedése a következő 3 évben folytatódik, és 2029-ben 453,3 millió fővel tetőzik, majd 2100-ra fokozatosan 398,8 mil­lió főre csökken. Romániában negyedével csökken a lakosság, ennél drasztikusabb népességfogyásra csak Lengyelországban, Litvániában és Lettországban lehet számítani, ahol 30 százalékkal kevesebben élnek majd a század végén. Németország marad a legnépesebb uniós tagállam 2100-ban, noha lakossága 83,6 millióról 74,7 millióra csökken. A második helyen Franciaország áll majd 67,2 millió fővel (2025-ben 68,8 millió), a harmadikon pedig Spanyolország, ahol a népesség enyhén, 49,1 millióról 49,8 millió­ra nő a következő 75 évben. Népességük várható jelentős növekedése ellenére Málta és Luxemburg 2100-ban is a legkisebb államok közé sorolható majd, mert lakosságszámuk továbbra is egymillió fő alatt marad. Az Eurostat becslése szerint a század végére várhatóan kilenc tagállamban nő a népesség, tizennyolcban viszont – köztük Romániában is – visszaesés várható. Utóbbiak közül Franciaországban és Ausztriában a csökkenés mértéke viszonylag alacsony, 5 százalék alatti marad, míg Németországban, Szlovéniában, Finnországban és Csehországban 10 százalék körüli lesz a visszaesés.

Az Eurostat előrejelzése szerint a következő 75 évben csökken a gyermekek, a fiatalok és a munkaképes korúak aránya az EU-ban. A 0–19 évesek részaránya 20-ról 17 százalékra, a 20–64 éveseké 58-ról 50 százalékra mérséklődik 2100-ig. Közben a népesség gyorsan öregszik: a medián életkor 6,6 évvel nő, a 65 év felettiek száma megduplázódik, arányuk pedig 12,4-ről 33,6 százalékra emelkedik a század végére – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.