Kormányalakításról egyez­tettek szerdán a parlamenti pártok az államfővel, Nicușor Dan a tárgyalások megkezdése előtt úgy nyilatkozott: az állami költségvetés kiegyenlítése a legfontosabb napirendi pontja a megbeszéléseknek. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a háza előtt adott reggeli nyilatkozatában az elnök elmondta, kedden volt néhány „technikai egyeztetése” arról, hogy milyen területeken lehetne visszavágni a kiadásokat. 

Kevesebb a várható bevétel

Szintén szerdán tette közzé tavaszi előrejelzését az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság, amelyben a korábban előrejelzett 2,5 százalékos gazdasági növekedés helyett már csak 1,4 százalékos GDP-bővüléssel számol. A Curs de Guvernare szakportál összefoglalójában azt írta: ez lesz az a dokumentum, amelynek alapján a kormánynak csökkentenie kell a költségvetési hiányt a 2024-es GDP 9,3%-áról 7%-ra. Emlékeztettek: ez az előrejelzés még mindig optimistább a magánszektor egyes becsléseinél: a közgazdászok ennél is mérsékeltebb növekedést várnak, a pénzügyi elemzőket tömörítő szakmai szervezet, a CFA Románia szakértői például 1% alatti bővülést valószínűsítenek, tekintettel a növekvő belső és külső kockázatokra. Mint arról lapunk is beszámolt, az Erste Bank elemzői is jóval kisebb mértékű gazdasági növekedésre számítanak korábbi előrejelzéseikhez képest Kelet-Közép-Európában. Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság most úgy becsüli, hogy Románia GDP-je 2025-ben 1894,2 milliárd lej lesz – ez mintegy 18 milliárddal alacsonyabb annál a szintnél (1912,6 milliárd lej), amelyre a költségvetést alapozták, amikor még 2,5%-os növekedéssel számoltak. 

Az ipari termelés csökken, a mezőgazdaság nő

Az előrejelzésben ágazatokra lebontva arra számítanak, hogy az ipar várhatóan -1,3%-kal zsugorodik (az előző előrejelzés még +0,5%-os növekedést várt), mivel az ipari termelés is -1,5%-kal csökkenhet (a 0,4%-os növekedés helyett). A mezőgazdaság esetében viszont 5 százalékos bővülést várnak a korábban előrejelzett 3,9 százalékos növekedéshez képest. Ezt arra alapozzák, hogy a 2024-es aszályos évhez képest idén kedvezőbbek az időjárási körülmények. Bővülést várnak az építőiparban (3,8%-os növekedéssel számolnak) és a szolgáltatások ágazatában is, amely 1,6 százalékkal bővülhet – de mindkét esetben csökkentették korábbi becslésük értékét. A munkanélküliség növekedését is előrevetítik: az előző becsléshez képest 15 ezer fővel több, összesen 265 ezer munkanélküli lehet 2025 végén. Ugyanakkor tovább nő a nettó havi átlagbér (+6,3%), a várható érték 5365 lej lesz az év végén – ez 10 lejjel több, mint az őszi előrejelzés. A reálbér (az inflációt is számításba véve) növekedése csak 1,3% lesz az előrejelzés szerint.

A pénzügyminisztérium számai

Tánczos Barna pénzügyminiszter ugyanakkor közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az állam bevételei az első négy hónapban növekedtek mind értékben, mind a GDP-hez viszonyított arányban, elérve a 200 milliárd lejt. Áprilisban 59 milliárd lej volt a költségvetés bevétele, ami 16%-kal több, mint 2024 áprilisában. Ez a növekedés többek között a jobb áfabehajtásnak köszönhető a tárcavezető szerint. A kiadások oldalán a bérek és nyugdíjak kifizetése, valamint a rekordszintű, több mint 32 milliárd lejes beruházások jelentős terhet róttak a költségvetésre. Ugyanakkor sikerült csökkenteni a pazarlást a működési kiadásoknál, amelyek 3,9%-kal csökkentek az állami költségvetés szintjén. A bevételek és kiadások közötti különbség 55,9 milliárd lej volt, ami 2,95%-os hiányt eredményezett – olvasható a bejegyzésben.