Rendkívüli ütemben csök­kent a fog­lal­koz­ta­tott­ság az elmúlt évben, 2024 első negyedévétől 2025 első negyedévéig – ilyen gyors visszaesésre a világjárvány kezdete óta nem volt példa az országban– hívta fel a figyelmet a Curs de Guvernare portál. Elemzésük szerint meglepetést okoztak az Országos Statisztikai Intézet hónap elején közzétett adatai, amelyek áprilisra 0,3 százalékpontos munkanélküliségi csökkenést jeleztek, 6%-ról 5,7%-ra. Ezt az adatot azért nevezték meglepőnek, mert az utóbbi 12 hónapban egyetlen statisztikai jelentés sem jelezte, hogy a munkanélküliség elérte volna a 6%-os szintet. 

Felülvizsgált adatok

A portál szerint ez azért fordulhatott elő, mert a statisztikai hivatal utólag felülvizsgálta a korábbi hónapokra vonatkozó adatsorokat, és ezek alapján jóval magasabb munkanélküliségi arányokat közöltek, mint ahogy azt az eredeti jelentések sugallták. A hivatal egyelőre nem adott magyarázatot a szokatlanul nagymértékű felülvizsgálatokra. A munkanélküliség első negyedévi emelkedése jelentősen visszavetette a foglalkoztatottságot: Románia az Európai Unión belül a legnagyobb mértékű csökkenést regisztrálta – a 2020-as járványévhez hasonló szinten. A legtöbb munkahely az iparban szűnt meg, de az informatikai szektor is követi ezt a trendet. A többi ágazat eközben nem tudta felszívni a felszabaduló munkaerőt. Egy év alatt mintegy 440 ezer foglalkoztatott tűnt el a román gazdaságból. A Curs de Guvernare szerint ez a tendencia nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, mivel a tömeges elbocsátások idején a munkavállalók nagyobb arányban néznek állás után külföldön. 

Az ipar a legnagyobb vesztes

Az Eurostat adataira hivatkozva a portál azt írja: a román munkaerőpiac összeomlóban van, és az ipar a legnagyobb vesztese ennek a folyamatnak. Az előző negyedévhez (2024 negyedik negyedévéhez) viszonyítva a szezonálisan nem kiigazított foglalkoztatottság 2,1%-kal csökkent – ez volt a legnagyobb visszaesés az Európai Unióban. A második helyen Észtország állt, jóval kisebb, 0,8%-os csökkenéssel.

Mi vezetett idáig?

A 4,4%-os éves visszaesés nem kizárólag elbocsátások eredménye. A háttérben gazdasági visszaesés, ágazati válságok – például az autóipari alkatrészgyártás hanyatlása –, valamint az adókedvezmények megszüntetése áll. Emellett a be nem jelentett foglalkoztatás terjedése, vagyis a szürkegazdaság erősödése is szerepet játszott a statisztikák romlásában. További tényező a mesterséges intelligencia és a digitalizáció térnyerése, különösen olyan területeken, mint az adóügyi szolgáltatások. A statisztikai adatokban szereplő foglalkoztatottak közé nemcsak a teljes munkaidőben dolgozók tartoznak, hanem azok is, akik a vizsgált héten legalább egy órát dolgoztak jövedelemszerzés céljából – ideértve a részmunkaidős alkalmazottakat és a családi vállalkozásban dolgozókat is. A szakportál szerint a foglalkoztatottság csökkenése a román gazdaság szerkezeti problémáira, a külföldi iparágaktól (különösen az autóipartól) és piacoktól való függésre utal.

Az elmúlt évben  a munkaerőpiac erős ingadozást mutatott: 2024 harmadik negyedévében a foglalkoztatottság rekordot jelentő 3,3%-kal csökkent, a negyedik negyedévben 1,8%-kal nőtt, majd 2025 első negyedévében ismét jelentősen csökkent.

2024 első negyedéve és 2025 második negyedéve között több mint 440 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A veszteség kis részét ellensúlyozta, hogy nőtt a munkahelyek száma az állami szektorban, az ingatlanpiacon, valamint a kulturális és szórakoztatóiparban – de így is több mint 385 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak állománya. Az iparban (az építőipar nélkül) 2019 és 2025 között 295 400 fővel (–15,8%) csökkent a dolgozók száma – főként a feldolgozóipar automatizálása miatt. A legnagyobb éves visszaesés 2024-ben történt (–78 200 fő 2023-hoz képest), főként az autóipari alkatrészek gyártásának válsága miatt, és úgy tűnik, idén tovább gyorsul a trend.