Harmadik hete tart a tanügyi szakszervezetek által kirobbantott általános sztrájk, amely megfelelő megegyezés hiányában lassan megbénítja a tanév normális lezárását. Az SZMVSZ a sztrájkhoz való társadalmi viszonyulást egy rövid kérdőívvel próbálta felmérni, abból kiindulva, hogy egyrészt szolidaritás is tapasztalható, másrészt viszont az elhatárolódást is hamar érezni lehetett, ugyanis – mint írja a szövetség közleménye – a tiltakozás előhozott számos, oktatással kapcsolatos közösségi elégedetlenséget, frusztrációt. 
A tiltakozás második hete után kérte a szervezet egy online kérdőív kitöltésére a közösségi oldala követőit, a felhívásra alig másfél nap alatt 86-an válaszoltak. Jakab Áron Csaba SZMVSZ-elnök közölte, számos jelzés jutott el hozzájuk is, és ezek nem csak pozitívak voltak, sőt.
– Még akkor is, ha a társadalom jó része megérti a tanárok igényét a nagyobb fizetésre, mégsem tudja támogatni nyugodt szívvel az erőfeszítéseiket. A felmérésben elsősorban arra volt kíváncsi az SZMVSZ, hogy mennyire általános ez az elutasítás, és mi az oka – részletezte Jakab.

A felmérés eredménye rö­vi­den: a válaszadók majdnem 41 százaléka határozottan elutasítja a sztrájkot, mindössze 26 százalékuk áll ki a tiltakozók mellett. Érdekesebb, ha szemlézünk a pró és kontra vélemények között, a részletes beszámolót egyébként az SZMVSZ honlapján lehet megtalálni, mi csak kiemelünk néhány véleményt. A tiltakozással egyetértők szerint a pedagógusok helyzete, munkája rendkívül alulértékelt az utóbbi években, továbbá a jövő szempontjából a legfontosabb az oktatás optimális feltételeinek a biztosítása, és az, hogy a pedagógusok – és a kisegítő személyzet – kellőképpen legyenek megfizetve, minimum havi nettó 2000 eurónak megfelelő lejjel. Az is szerepel az érvek között, hogy azzal, hogy alacsonyan tartják a fizetést, a jó képességű személyeket más szakmák felé irányítják.
Sokkal hosszabb az ellenvélemények, a pedagógusokat elmarasztaló meglátások listája. Ezek között ott van az elmúlt időszakban szülőknek okozott mindennapi fejtörés, amit a munka és a gyermekfelügyelet megszervezése közötti egyensúlyozás okozott, a nagy bizonytalanság, ami a vizsgák előtt álló tanulókat és szüleiket érinti, továbbá az, hogy gyakran kényszerülnek a családok magánórák fizetésére, kiegészítve az elégtelen iskolai oktatást. Több válaszadó is utalt a pedagógusok felelősségére az utóbbi években tapasztalt gyenge vizsgaeredményekért, és volt, aki azt emelte ki, hogy a tiltakozással más közalkalmazottakat is sztrájkra buzdítanak, akiknek a tüntetése nagyobb problémát okoz, akár a gazdaság leállását is, illetve hogy az ország gazdasági helyzete nem enged meg akkora emelést, mint amit kérnek.
Összegzésként azt mondta Jakab Áron Csaba, hogy a sztrájk és amiről szól, nemcsak a tanárok ügye, mindenkit érint.
– A felmérésből kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a társadalom megérti a tanügyi alkalmazottakat, de elégedetlen a szolgáltatással, amit a tanintézetek nyújtanak. És emiatt nem tud teljes mértékben szolidarizálni a tiltakozókkal – tette hozzá.