A kormány április 15-i kormányülésének napirendjén ugyan nem szerepeltek, de menet közben rákerült az idei állami költségvetés, valamint az idei állami társadalombiztosítási költségvetés kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek tervezetei. Azt már tudni lehetett, hogy esedékessé vált e jogszabályok elfogadása, s annak jogalapját is megteremtette nemrégiben a kormány a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelet révén. Amúgy az elfogadásra a közpénzügyi miniszter szűkszavú előterjesztése nyomán egy csapásra sor került. Megjelentetésük is rendhagyó módon következett be: mindkettő munkaszüneti napon jelent meg, pénteken, április 17-én.

Fotó:Illusztráció

Az állami költségvetés kiigazítására vonatkozó 2020/50-es sürgősségi kormányrendelet számol a gazdasági növekedés lelassulásával, sőt az esetleges recesszióval is, amit köztudott, hogy a koronavírus okozta világjárvány idézett elő országunkban is, akárcsak azzal, hogy a költségvetés bevételei óhatatlanul csökkenni fognak, de nem így annak kiadásai. A dolgok ilyenszerű alakulását rögzíti az az előirányzat, amely értelmében a 2020-as esztendei bevételeik 9844,8 millió lejjel zsugorodnak, ugyanakkor annak kiadásai a hitelvállalások esetében 17 396,8 millió lejjel növekednek, a költségvetési hitelek esetében pedig 16 933,9 millió lejjel. Ilyen körülmények között a költségvetési hiány megemelkedik 26 778,7 millió lejjel. A sürgősségi kormányrendelet 1-es számú melléklete részletesen tartalmazza a költségvetési bevételek módosulását, akárcsak a költségvetési kiadásokét a 2-es számú melléklet. (Amúgy a két melléklet igen terjedelmes, több mint 100 oldalt tartalmaz.) Az talán magától értetődő, hogy egyes minisztériumok költségvetése esetében jelentős megemelések következtek be mind a bevételek, mind pedig a kiadások tekintetében, s ez csakis bizonyos költségvetési előirányzatok átcsoportosítása révén vált lehetségessé. Mindenekelőtt az egészségügy-minisztériumról, a munkaügyi és társadalomvédelmi minisztériumról, a belügyminisztériumról és a közpénzügyi minisztériumról van szó. Érdemes utalni néhány sarokszámra: a közadósság felső határát a 2020-as év végére a GDP 41%-ában jelölték meg; az általános konszolidált GDP-arányos költségvetési hiányt pedig 6,7%-ban; a területi-közigazgatási egységek által leköthető visszatérítendő finanszírozásokra vonatkozó értékhatár 1500 millió lejben rögzítődött; a kormány és a területi-közigazgatási egységek által nyújtható garanciakibocsátás értékhatárát pedig 18 000 millió lejben. (Ez utóbbiak megemelkedtek, s ilyenképpen a területi-közigazgatási egységeknek lehetőségük lesz nagyobb mérvű hitelfelvételre, amit a kormány illetékesei szerint a helyhatóságok döntéshozó szervei kérelmeztek is.) A kormánynak, a pénzügyminisztériumnak a gazdasági növekedésre, illetve a költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzéseit, illetve számadatait túlontúl optimistának tartják egyes hazai és külföldi gazdasági elemzők, illetve pénzintézetek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például jóval visszafogottabban értékelte országunk helyzetét és távlatait. Hasonlóképpen a tekintélyes amerikai hitelminősítő ügynökség, a Fitch is, amely a múlt pénteken rontott Románia hitelminősítésén, azt a „stabil” kategóriából lecsúsztatva a „negatív” kategóriába. Ugyanakkor a Fitch szakértői szerint a GDP-arányos költségvetési hiány akár a 8%-ot is elérheti, ugyanakkor az idei esztendőben országunk 5,9%-os gazdasági visszaesést fog jegyezni, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9%-ról 8%-ra fog növekedni (ez minden idők legnagyobb növekedési arányát jelentené), a közadósság pedig megközelítheti a GDP 45%-át. Nos, az IMF, illetve a Fitch előrejelzéseihez képest valóban optimistának mutatkozik a mostani költségvetés-kiigazítás. A helyi költségvetésekről A költségvetés-kiigazítást jóváhagyó sürgősségi kormányrendeletben van egy-két előírás a helyi költségvetésekre vonatkozóan is. Az idei állami költségvetést jóváhagyó 2020/5-ös törvény 6-os szakasza értelmében a várható jövedelmi adóból minden területi-közigazgatási egység szintjén a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok igazgatói/a megyei közpénzügyi adminisztrációk főnökei döntése révén januártól kezdődően egy 14%-os kvóta a megye helyi költségvetését illette meg, 63%-a pedig a municípiumok, a városok és a községek helyi költségvetéseit. Ezek az arányok most megemelkedtek 15%, illetve 65%-ra. Ugyanakkor eltűnt az a 3%-os kvóta, amelyet egy külön folyószámlán tartottak, s az, amelyen felgyűlt pénzösszegeket a helyi közigazgatási hatóságok alárendeltségébe tartozó különböző művészeti intézmények finanszírozására lehetett, kellett fordítani. Ugyanakkor az áfából számfejtett összegekből országos szinten 228 184 000 lejt utaltak ki a helyi költségvetések kiegyensúlyozására. Ebből az összegből Hargita megye 2 121 000 lejben részesült, amelyet teljes egészében a községek, a városok és a municípiumok helyi költségvetései közt kell elosztani. Továbbá a kormányrendelet 22-es szakaszának értelmében a helyi közpénzügyi törvény vonatkozó előírásaitól eltérő módon a helyi költségvetési többlet 5%-át a területi-közigazgatási egységek felhasználhatják a koronavírusos fertőzések elterjedésének megelőzésére és leküzdésére fordított intézkedések finanszírozására.

Hecser Zoltán