Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt körülbelül tíz évben sokat bővült, fejlődött a helyi termékek piaca. Helyi üzletláncok, sőt a megyei és az egyes városi, községi önkormányzatok is támogatják a helyi termékeket előállító vállalkozásokat azzal, hogy lehetőséget biztosítanak nekik termékeik értékesítésére különböző események szervezésével. Csíkszeredában legutóbb a városnapok keretében szervezett Székely Ízek Fesztiválján kóstolhattunk helyi terméket, illetve idén is számos standon árulták a kézműves portékákat, ugyanakkor most szombaton megint lesz helyitermék-vásár a megyeháza oszlopterében. Talán nincs is olyan esemény, apró falunap ebben a megyében, ahol ne találkozhatnánk a helyi termékek előállítóival, értékesítőivel. Az ötlet kiváló, támogatandó, hiszen az ember jobb szívvel fogyaszt és használ olyan termékeket, amelyeknek a származási helyét ismeri, esetleg magával az előállítóval is szóba állhat. És egyébként is, teljesen érvényes szerintem az az érv, hogy ne támogassuk a multikat, hanem igyekezzünk inkább helyben tartani a pénzt. Itt jön képbe azonban egy probléma: sokszor mégis a multik mellett döntök, mert sajnos be kell vallanom, nem engedhetem meg magamnak, hogy csak helyi terméket vásároljak. Tudom, hogy ízletesebb, egészségesebb, természetesebb, tudom, hogy a használati cikk elkészítésével sok munka van és tehetséget igényel, de egyszerűen nem az átlagember zsebéhez szabják az áraikat. A városnapokon már-már pofátlanul drága volt még a miccsnek is darabja, holott abban számunkra semmi székely és semmi hagyományos nincs. Akárhogy is nézem, a termelők – a helyi, természetes stb. jelzővel felruházott termékek iránti „tisztelet” jeleként – elvárják a vásárlótól, hogy a multinál kapható árak többszöröséért vegye meg a terméket. Elhiszem, hogy kistermelőként, kiskereskedőként kevesebből kell gazdálkodniuk, és jobban meg kell kérni egy termék árát, de azért úgy érzem, a helyi termelők részéről is lehetne egy kis jóindulat a helyi lakosság irányába, amelynek jelentős hányada sajnos még mindig minimálbérből kénytelen megélni. Márk Boglárka