Az előírásoknak megfelelően minden önkormányzat a januári soros havi ülésén el kell fogadjon egy éves munkatervet, amely a munkaképes, szociális segélyre jogosult személyek által elvégzendő közmunkát szabályozza. Ez a munkaterv hónapokra lebontva tartalmazza a szociális segélyezettek feladatait az árokásástól a temetőtakarításig, hiszen minden településen szinte mindenütt jelen vannak – még ha egyszerűbb is nem észrevenni őket. [caption id="attachment_43953" align="aligncenter" width="1000"] Közterületek, létesítmények téli és nyári karbantartása, takarítása – a feladatok szinte minden településen hasonlók Fotók: László F. Csaba[/caption] Szinte megszokott kép, hogy reggelente a polgármesteri hivatalok előtt gyülekeznek napi eligazításra várva, és a fölött is gyakran elsiklik a tekintet, amikor az utcát seprik, a havat lapátolják, az ágyásokat gyomlálják vagy a hulladékot szedik össze. Sokan észre sem veszik őket, mások dohogva jegyzik meg, hogy ezek is, úgymond, ingyen kapják a pénzt… Csakhogy nem ingyen, nem is egyszerűen, nem is irigylésre méltóan, hanem a helyi önkormányzatok által meghatározott munkaterveknek, feladatoknak megfelelően – és az is tény, hogy ezt a közmunkát megszervezni, levezényelni, sok esetben munkához, időponthoz nem szokott emberekkel dolgozni – nem hálás és nem könnyű feladat. Csíkszentkirályon a temetőben két ember üríti ki a tárolót és rakja traktorra a hervadt virágokat, száraz koszorúkat. Évek óta szociális segélyből élnek. – Amióta megkezdődött, azóta járunk – mondja a 40 éves Gráncsa Lajos –, takarításokkal foglalkozunk. Sepregetünk, havat hányunk, összeszedjük a flakonokat… Havonta 40-60 órát kell ledolgozni. Öt órát egy nap, egy héten öt napot, amíg lejár. Lajosék öten vannak a családban, ő egyedül jár közmunkázni, és 300-350 lej körül van a szociális támogatásuk. Csíkszentkirályon egyébként a legkisebb támogatás 122, a legnagyobb 523 lej. Az 56 éves Sztojka Jánosék csak ketten vannak, a gyermekeik elmentek dolgozni másfelé. Sztojka János bármit szívesen vagy legalábbis egykedvűen elvégez, amit rábíznak. – Munka, munka. Ha odatesznek, azt csináljuk. Nekem egyforma, csak az óra teljen el, mert addig pénzt nem kapunk egyáltalán. Gráncsa Lajos évekkel ezelőtt próbált munkát keresni. – Iskola es kell ahhoz, hogy adjanak egy állami munkát – állapítja meg. Kiderül, hogy hat osztályt végzett, de nem tud írni-olvasni, mert többet járt az iskola mellé, mint bele. Bár terepezésünkkor ezúttal csak férfi közmunkázókkal találkoztunk, valójában az asszony is jöhet dolgozni, sőt családon belül átvállalhatják a munkaórákat. A nőket inkább olyankor hívják, amikor ablaktisztításra, takarításra, zöldövezet rendezésére van szükség. A tennivalók A feladatok településenként nagyon hasonlók. Csíkszentimrén ilyenkor télidőben a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és az iskolák tűzifáját rakják el, de feladataik közé tartozik a kultúrház takarítása, a közterületeken és a községi jégpálya területén a hó eltakarítása, valamint az utcai szemetesek kiürítése is. Tavasszal a sáncok kitakarítása, a virágágyások rendezése, az Olt-mente és az állomás környékének takarítása, valamint a büdösfürdői hulladékgyűjtés is a közmunkásokra van bízva, ahogy a nyári kaszálás, öntözés, játszótér-takarítás is. Kászonaltíz községben a favágáson kívül a szociális segélyben részesülők takarítják le a sarat a közutakról, karbantartják a sáncokat és a patakok medrét, gyérítik a bozótot. Csíkszentkirályon a művelődési ház, a tornaterem és az egészségház környékének tisztán tartását végzik a segélyezettek. Télen övék a hóhányás, a hokipálya, a temető karbantartása, nyáron pedig az ásástól a vízvezeték-meghibásodásokig sok helyen igénybe veszik munkájukat. A munkanap minden telepü­lésen hasonlóan, reggeli eligazí­tással és csoportokra osztással kezdődik, amit többnyire az alpolgármesterek végeznek. [caption id="attachment_43978" align="aligncenter" width="2600"] Munka – munka. Úgy vannak vele, hogy ha nincs ló, jó a szamár is[/caption] Hasznos vagy sem? – Az igazság valahol középen van – mondja Székely Ernő. A csík­szentkirályi polgármester szerint a községben negyven család kap szociális segélyt és 35 személy köteles 30-40 órás munkavégzésre. – Van, aki hiányolta, hogy már nem kap „segédet”, de nem is kaphat, mert a fiai az autót a nevére íratták… Egyébként elsősorban kinti munkát lehet adni nekik. – És ha nem lennének? – Akkor egy kicsivel nehezebb lenne a dolog. Kellene alkalmaznunk embereket a zöldövezetekhez. Így pedig jó is, meg rossz is. Beosztjuk, ki melyik napon kell jöjjön, de így is megtörténik, hogy nem jön, mert képtelen az időponthoz alkalmazkodni. Van köztük kettő-három is, aki rendesebb, de van, aki igen kicsi munkával szeretné elérni, hogy az egész napját beszámítsák. Mindenképpen egy-két likat be lehet foldani a segélyezettekkel. Az egyik seprűkötő, ő például seprűkötéssel rója le a közmunkáját, egy másiknak a lábtörlőit számoljuk bele köteles órákba. Amíg mi fizettük a szociális segélyt, az adóikat, a víztartozásaikat apránként kifizettettük, de most postán kapják a pénzt. Igaz, nem nagy pénzt… Csíkszentimrén 29 család részesül garantált minimális segélyben és 29 fő munkaköteles. – Hasznosnak tartom, amennyiben van, aki kövesse a munkájukat, vagyis folyamatosan ott van velük – vélekedett Fülöp Kinga alpolgármester –, de sajnos ilyen emberünk nincs. Mert ha nem vagy mindig mellettük, akkor felületesek és sokat rontanak. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy mindenkinek ki van mérve a része, a normája, és azt el kell végezze. Tény, hogy olyan munkát végeznek, amelyre nincs ember a hivatalban, és ha mellettük áll valaki, akkor tudnak jól is dolgozni, például tavaly a Büdösben rendezték a sétányokat, kerítéseket készítettek és festettek. – Tág fogalom – fogalmazott András Zoltán kászonaltízi polgármester. – A közmunkásokat is több csoportra kell osztani. Akik a szociális segélyért végzik a közmunkát – Kászonaltízen 90 ilyen személy van –, az még elmegy, de azokban az esetekben, amikor a be nem fizetett pénzbüntetést kellene ledolgozni, nincs köszönet, mert a büntetett személy úgy végzi el a munkát, mint ahogy betartotta a törvényt, vagyis sehogy. András Zoltán szerint gondot okoz az is, hogy a segélyezetti státus hónapról hónapra változhat, ezért felelős vagy állandó feladattal szinte senkit nem lehet megbízni. Szerinte a magyarországi rendszer lenne jó, ott ugyanis az önkormányzat közhasznú társulásban megpályázza ezeket az összegeket és alkalmazza a hátrányos helyzetűeket, akik így megtanulhatnak munkába járni – esélyt kapva segély helyett. [box type="shadow" ]A jogosultak kötelezettségeiből – A szociális segély címzettje köteles írásban bejelenteni, bármilyen a lakcímére, jövedelmére és a családtagok számára vonatkozó változást az annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül. – A szociális segélyért a jogosult család egy felnőtt, munkaképes családtagja köteles havonta közhasznú tevékenységet vagy munkát végezni. – A szociális segély címzettje köteles háromhavonta megújítani a család összetételéről és a családtagok jövedelmeiről szóló, saját felelősségre kitöltött kérést és nyilatkozatot. – A szociális segélyben részesülő munkaképes személyek háromhavonta kötelesek bemutatni a munkaerő-elhelyező (AJOFM) által kibocsátott igazolást. – Azok a családok, akik 6 hónapnál régebben részesülnek segélyben, a szociális segélyhez való jog megtartása érdekében kötelesek a birtokukban lévő javak után lakóhelyükön adót fizetni. – A közmunkára fordított óraszámot a támogatás összege, az országos szavatolt minimálbér és az évi munkanapok száma alapján számítják ki, ez 28 és 105 óra között változhat.[/box]   Daczó Katalin