Hirdetés

Hat százalék fölött maradt a magyarság aránya

Az idei népszámlálás előzetes eredményei szerint Románia állandó lakossága 19,05 millió fő, 51,5 százaléka nő – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 3 perc
Hat százalék fölött maradt a magyarság aránya
Illusztráció Fotó: nepszamlalas.ro

Az Agerpres hírügynökség által szemlézett közlemény szerint a lakosság 52,2 százaléka, 9,941 millió személy városon él. Az INS megállapította, hogy a demográfiai elöregedés folytatódott, a 2011-es népszámláláshoz képest nőtt a 65 éves vagy ennél idősebb népesség aránya. Az adatok szerint az öregedési index közel 20 százalékponttal nőtt: a 2011-es népszámláláskor mért 101,8-ról 121,2-re nőtt a 100 fiatalra jutó idős személyek száma. Bár a fiatalok (15 év alattiak) száma 115 700 fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk enyhén, 16,1 százalékra nőtt (a 2011-es 15,9 százalékról), míg a 65 évesnél idősebbek teljes népességen belüli aránya közel félmillió fővel, azaz 3,5 százalékponttal nőtt (a 2011-es 16,1 százalékról 19,6 százalékra).

A 2011-es népszámláláskor regisztrált állandó népességhez képest Románia 1,1 millió lakost veszített. A 42 megyéből (beleértve Bukarestet is) 39-nek csökkent a lakossága. Kivételt képez Ilfov megye, amely 153 900 fővel gyarapodott, valamint Beszterce-Naszód és Suceava megye, amelyek 9800, illetve 7700 lakossal gyarapodtak.

A legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény (mínusz 16,6 százalék, azaz 49 000 fővel kevesebb) és Teleorman (mínusz 14,9 százalék, azaz 56 600 fővel kevesebb) megyében regisztrálták. Abszolút értékben Bukarest megyében volt a legnagyobb népességveszteség, 166 400 fő (mínusz 8,8 százalék), ezt követte Prahova (mínusz 67 800 fő, azaz 8,9 százalék) és Dolj (mínusz 61 100, azaz 9,3 százalék) megye.

Hat százalék fölött maradt a magyarság aránya
A népszámláláson a 19,05 millió fős állandó lakosságból 16,5 millió személy nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról. A 16,5 millió személy közül 14,8 millióan (89,3 százalék) románnak, 1,002 millióan (6 százalék) magyarnak, 569 500-en (3,4 százalék) romának vallották magukat. A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45 800 fő), a németek (22 900) és a törökök (20 900).
A népszámláláson 16,551 millió személy nyilatkozott az anyanyelvéről: 91,6 százalékuk a románt, 6,3 százalékuk a magyart jelölte meg a válaszában. A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalékos.

Az RMDSZ közleményében ugyanakkor Kelemen Hunor szövetségi elnököt idézte, aki elégedetten nyugtázta, hogy az előzetes adatok szerint még mindig egymillió feletti az erdélyi magyarság létszáma, és ezzel megőrizte 6 százalék feletti arányát is. „2022-ben ismét megmutattuk, hogy a szülőföldön akarunk jövőt tervezni magunknak erős magyar közösségként. 2023-ban is számíthatunk egymásra!” – zárta közleményét az RMDSZ elnöke.

A INS közleménye szerint ugyanakkor a felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott: 85,3 százalék az ortodox, 4,5 százalékuk a római katolikus, 3 százalék a református, 2,5 százalékuk a pünkösdista vallást jelölte meg a válaszában.

A lakosság fele él házasságban
Az állandó lakosság közel fele (47,9 százalék) házasságban él. Ötből két személy soha nem volt házas, a teljes állandó lakosság 5,2 százaléka özvegy. A teljes állandó lakosság 43,5 százaléka középfokú, 40,5 százaléka alacsony, 16 százaléka pedig felsőfokú iskolai végzettségű.

Az aktív népesség 8,185 millió fő, közülük 496 100-an munkanélküliek. Az inaktív népesség 10,868 millió személyből áll, akiknek kétötöde (39,5 százaléka) nyugdíjas vagy szociális segélyben részesül, közel egyharmada (32 százalék) pedig diák és egyetemi hallgató.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!