A hazai mezőgazdasági szektor is azon ágazatok közé tartozik, amelyek nem gyakorolnak különösebb vonzóerőt a potenciális munkaerőre. Másképpen fogalmazva: az utóbbi időszakok során egyre inkább felerősödött a munkaerőhiány és súlyosbodtak annak következményei a szóban forgó szektor eredményessége terén. Ugyanakkor olyan nagy farmok is létrejöttek, illetve szövetkezetek alakultak, amelyek a későbbiek során és jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küszködnek. Nos, a helyzet jobbítása, s azon belül egy megfelelő ösztönző és támogató rendszer bevezetése érdekében még 2017 szeptemberében egy törvényjavaslattal rukkoltak ki kormánypárti honatyák, s annak gyümölcse mostanság kezd beérni… [caption id="attachment_89477" align="aligncenter" width="1000"] Egy jó traktoristának nem csupán a hajtási jogosítvány szükséges...[/caption] A közel két évvel ezelőtt benyújtott törvénytervezet abból indult ki, hogy a hazai mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerőnek mintegy 85%-a nem rendelkezik alkalmazotti jogállással, míg uniós viszonylatban ez az arány 72%, de vannak olyan országok is, köztük Spanyolország, Németország, ahol ez az arány a 60%-ot sem éri el, ugyanakkor a szakképzett alkalmazottak száma is jelentős. Másabb tényadatokat is felsorakoztattak abban a törvénytervezetben, amelyet beterjesztettek, s amely révén tulajdonképpen a mezőgazdasági munkavégzés terén bizonyos fiskális kedvezményeket kívántak érvényre juttatni. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a jogszabálytervezet értelmében a munkaadó mentesült volna mindennemű állammal szembeni fizetési kötelezettség alól a bér jellegű jogosultságok nyújtása esetében, már amennyiben legalább 40 évesnél fiatalabb személyt alkalmaz legalább egy évre. A törvénytervezet a parlamenti megvitatás és elfogadás során metamorfózison ment át, ilyenképpen pedig „más ruhát öltött” a támogatási mód: az amolyan bérkiegészítési juttatássá vált. A jogszabály megszavazására a múlt esztendő végén került sor, s a Hivatalos Közlöny december 28-i számában jelent meg a 2018/336-os törvény, amely révén jóváhagyták az élelmiszeriparban, a haltenyésztésben és a mezőgazdasági szektorokban az ifjak alkalmazásának ösztönzési programját. Tehát megteremtődött a törvényes lehetőség arra, hogy a mezőgazdasági szektorban, a haltenyésztésben és az élelmiszeriparban tevékenykedő munkaadók (vállalkozások, szövetkezetek, kereskedelmi társaságok stb.) számukra is előnyös feltételek közepette alkalmazzanak 40 éves életkornál fiatalabb személyeket, s azok számára egyéni munkaszerződéseken alapuló biztos munkahelyek létesülhessenek, méghozzá megfelelő bérezési szinteken. A törvény zá­ró­rendelkezései között szerepelt az is, hogy a kormánynak ez esztendő február 26-ig kell kormányhatározattal jóváhagynia az alkalmazás módszertani normáit. Amúgy azok hiányában gyakorlatilag a törvény előírásainak gyakorlatba ültetésére sem kerülhetett sor. A kormány azonban valamilyen oknál fogva elodázta a dolgokat, s a szóban forgó kormányhatározat elfogadására alig május 23-án került sor. Most már a gyakorlatba ültetésen a sor A május 23-án elfogadott kormányhatározat, a 2019/325-ös a Hivatalos Közlöny május 29-i számában jelent meg és május 31-től vált hatályossá. A kormányhatározatban az is fel van tüntetve, hogy a 2019-es évben esedékes program értéke 30 millió lej, azon összegek keretében, amelyet ezzel a rendeltetéssel jóváhagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium. Továbbá az is olvasható, hogy a programra való bejelentkezés határideje 2020. december 31-én jár le. A módszertani normák gyakorlatba ültetéséért pedig a szaktárca felel a megyei mezőgazdasági igazgatóságok révén. A 2018/336-os törvény előírásai által érintett munkáltató farmereknek típuskérést kell benyújtaniuk ahhoz a mezőgazdasági igazgatósághoz, amelynek területén van székhelyük, s ahhoz mellékelni kell a törvényes képviselő személyazonossági igazolványának a másolatát, a kereskedelmi törzskönyvi hivatal által kibocsátott részletes ténymegállapítási bizonylatot, a helyhatósági adószervek által kibocsátott ama fiskális bizonylatot, hogy a kérelmezőnek nincs adóssága a helyi költségvetéssel szemben, az adóhatóság által kibocsátott ama bizonylatot miszerint a kérelmezőnek nincsenek kifizetetlen fizetési kötelezettségei a konszolidált általános költségvetéssel szemben, bank- vagy kincstári egység által kibocsátott ama dokumentumot, amely igazolja, hogy létezik a kérelmező munkaadónak egy aktív folyószámlája. Továbbá egy kivonatot az alkalmazottak nyilvántartásának általános törzskönyvéből, amelyből ki kell derülnie az egyéni munkaszerződések perió­dusa, valamint egy saját felelősségre adott szabványnyilatkozatot. A fiatal alkalmazottra vonatkozóan is be kell nyújtani néhány okiratot: a személyazonossági igazolvány másolatát, a mezőgazdaság, a haltenyészet és/vagy az élelmiszeripar terén elvégzett szakképzés abszolválását bizonyító dokumentumot (hogy milyen iskolai végzettséget igazoló dokumentumokról van, illetve lehet szó, azt egyébként részletezi a minap megjelent kormányhatározat). Ami pedig a programban részt vevő azon munkaadó támogatását illeti, amely legalább két fiatalt alkalmaz, az a következőkben testesül meg: 1000 lej mindazon alkalmazott személy esetében, aki megfelelő főiskolai szakvégzettséggel rendelkezik, 750 lej havonta azon alkalmazott személyek esetében, akik középfokú szakvégzettséggel vagy rövid időtartamú szakképesítési kurzussal rendelkeznek és 500 lej azon személyek esetében, akik nem rendelkeznek iskolai végzettséggel. Amennyiben a törvényben előírt minimum egyéves munkaszerződés időközbeni felbontására kerülne sor, a programban előírt pénzügyi támogatás megszűnik. Amúgy a támogatás folyósítására a megyei mezőgazdasági igazgatóságok révén kerül sor, amely átutalja a támogatás összegét a munkaadó folyószámlájára. És még egy megemlítendő előírása a kormányhatározatnak: az érintett/érdekelt munkaadók által benyújtott támogatásigénylési ügycsomókat a benyújtás időpontjától számított 10 munkanapon belül kell kielemez ni, illetve jóváhagyni vagy esetleg visszautasítani. Hecser Zoltán